Feladatok, kérdések:
Földrajzi (domborzati, éghajlati) tényezők is szerepet játszanak egy-egy terület nyelvi, kulturális megformáltságában. Az éghajlat, domborzat befolyásolja az adott terület folytatott életmódot. Például a földművelés nem jár együtt migrációs tevékenységgel, vándorlással, mint az a nomadizáló népeknél látható.
1. Figyeljétek meg az orosz nyelvet beszélő lakosság és az oroszországi őshonos északi népek elhelyezkedését!
https://www.ethnologue.com/map/RU_x
2. Az oroszok a 15. századtól kezdve keleti irányba terjeszkedve hódították meg egész Szibériát. Milyen tényezők játszottak/játszanak szerepet abban, hogy Szibéria déli és nem az északi részén található nagyobb arányban a betelepülő orosz lakosság? (Ehhez használjátok a Földrajzi atlasz megfelelő térképeit, vagy a lentebb bemutatott térképeket.)
https://www.ethnologue.com/map/RU_c
http://maps.unomaha.edu/peterson/funda/MapLinks/Russia.htm
http://www.russiamap.org/map.php?map=physical-ng
3. Láttok-e összefüggést az oroszok terjeszkedése és őshonos szibériai népek nyelvének, kultúrája eltűnése (>>> nyelvi veszélyeztetettség) között? Milyen népek élnek Szibériában? Miért a legészakabbra élő népek tudják leginkább megtartani nyelvüket, kultúrájukat, hagyományos életmódjukat?
4. Keressetek más olyan országokat, ahol hasonló folyamatok játszódnak/játszódtak le, és ennek földrajzi okai (is) lehetnek!
Megoldási javaslatok és háttér-információk:
1. A betelepülő nyugatiak a kedvezőbb éghajlati adottságú, jobban megközelíthető területeket hódították meg először, és ezzel kerültek többségbe az ott élő őshonos népekkel szemben, így azok számaránya csökken – mindez felgyorsítja az asszimilációs folyamatokat (>>> nyelvi veszélyeztetettség).
2. A természeti környezet, éghajlati és domborzati viszonyok, a megközelíthetőség feltételei a délebbi területeken kedvezőbbek. A 20. század közepe óta azonban betelepülő oroszok egyre inkább észak felé veszik az irányt. Ebben elsődleges szerepet játszik az Észak-Szibériában található természeti kincsek (elsősorban kőolaj, földgáz) kiaknázása, a fejlődő közlekedés (repülőgép, helikopter, motoros szán stb.) és a városi életkörülmények javulása, modern infrastruktúra kiépülése. Az elmúlt 10 évben pedig az éghajlatváltozásnak (felmelegedés) köszönhetően már a Jeges-tenger is sokkal hosszabb ideig hajózható, és lehetőség nyílik az eddig érintetlen, fagyos területeken található ásványkincsek kinyerésére, és a hozzá kapcsolódó ipari tevékenység beindítására.
3. Mindez negatív hatással van az ott élő északi népek kultúrájára, nyelvére, életmódjára: felgyorsítja ezek eltűnését. Mindazonáltal mivel a legészakibb területek a legérintetlenebbek, ezért a legészakabbra élő népcsoportok tovább tudták megőrizni nyelvüket, kultúrájukat.
4. Remek példa Észak-Amerika meghódítása, amely keleti partról indult nyugati irányba. A folyamatokat és hatásokat például J.F. Cooper indián regényein keresztül is jól lehet szemléltetni.
Irodalom
Ahlenius, Hugo – Kathrine Johnsen – Christian Nellemann: Vital Arctic Graphics. http://www.grida.no/publications/vg/arctic/
Pusztay János 2006: Nyelvével hal a nemzet. Teleki, Budapest.
Taagepera, Rein 2000: A finnugor népek az orosz államban. Osiris, Budapest.