Nyelvek listája

 

ǂakoi (angolul: ǂakhoe): Az ǂakhoe haiǁom Namíbiában beszélt veszélyeztetett nyelv. Néhány nyelvész önálló nyelvnek tekinti, mások a koikoigowab nyelv (nyelvjáráscsoport) egyik nyelvjárásának. A koikoigowab (más néven koikoi vagy nama) nyelvjárásait hozzávetőleg kétszázötvenezren beszélik. Az ǂakoi haiǁom beszélőinek számát nehéz megbecsülni: körülbelül 7500-an lehetnek. A nama sztenderdizált változata Namíbiában a közigazgatás és az oktatás nyelve. Az ǂako haiǁomban megőrződött néhány olyan régi szó és nyelvtani forma, amelyek más dialektusokban már nem találhatók meg. (Forrás: DoBeS dokumentációs projekt ǂakoe haiǁom szóló anyaga)Az ǂakoi haiǁom a koi (vagy központi koiszan) nyelvcsoportba tartozik. Más koiszan nyelvekhez hasonlóan  csettintő hangokat használ – ez kiderül magából az ǂakhoe haiǁom névből is, amelyben két ilyen hang is van (a ǂ és ǁ jelöli ezeket).További adatok és források:1. DoBeS ǂAkhoe Haiǁom projekt: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/akhoe Ezen az oldalon a nyelv és a kultúra rövid leírása található videó- és hangfelvételekkel.2. Információk a nama/koikoi(gowab) nyelvről: http://www.endangeredlanguages.com/lang/8249 (a nyelv neve: koikoi), és http://www.ethnologue.com (a nyelv neve: nama).
achumawi: Kritikus mértékben veszélyeztetett nyelv; néhány idős ember beszéli az Egyesült Államokban, Kaliforniában. A hoka nyelvek közé tartozik.Ezen linken egy achumawi népmese hallható: http://www.endangeredlanguages.com/lang/1004/samples/3234
ainu: izolált nyelv (azaz nem áll rokonságban egyetlen ma élő nyelvvel sem). A múltban
Szahalin szigetén, a Kuril-szigeteken (amely jelenleg Oroszországhoz tartozik) és Hokkaido szigetén (Japán) beszélték. Manapság csupán néhány idős anyanyelvi beszélője van: http://www.endangeredlanguages.com/lang/ai Az ainu nyelvet és kultúrát Bronisław Piłsudski tanulmányozta és írta le – tudományos örökségét nemzetközi kutatási program keretében dolgozták fel és tették közzé: ICRAP: http://www.icrap.org
akele; kele: az akele a niger-kongói nyelvcsaládba tartozó bantu nyelvek egyike, amelyet Gabonban beszélnek.Tudj meg többet erről a veszélyeztetett nyelvről, és nézd meg ezeket videókat az akeléről: http://www.sorosoro.org/en/videos-in-akele-language-gabon
akkád: az akkádot – más nyelvekkel együtt – az ősi Mezopotámiában beszélték. Az afroázsiai nyelvcsaládba tartozó sémi nyelvek egyike volt.
algonkin nyelvek: Kanadában és az Egyesült Államokban beszélt nyelvcsalád. Algonkin nyelv például a csejenn, a krí, a miami és ojibwe nyelv ottava nyelvjárása.
alnémet Elismert regionális nyelv Németország északi szövetségi tartományaiban és  Hollandia keleti területein(alsószász néven). Közel 10 millióan beszélik (főleg) második nyelvként, de egyre csökkenő számú nyelvhasználati színtéren. A múltban, a Hanza-szövetség idején, a virágzó kulturális és kereskedelmi kapcsolatok nyelve volt a Balti-tenger déli partvonala mentén. További információk itt: http://www.ciemen.org/mercator/butlletins/55-13.htmHallgass meg egy alnémet dalt:
http://www.youtube.com/watch?v=D7921WiLVBM&list=PL0C49B149EA9EDDCA&index=10
angol: Az angol nyelv a második helyet fogalja el a világ legnagyobb nyelveit tartalmazó listán; csak a kínai előzi meg.
arab, klasszikus arab: az arab nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozik. Ami a beszélők számát illeti, a modern arab a világ egyik legnagyobb nyelve  (különböző statisztikai számítások  szerint a 4. vagy az 5. helyen áll). A középkori arab szövegeket klasszikus arab nyelven írták.
aráni: az aráni nyelv a gascon okcitán nyelvnek a katalóniai (Spanyolország) Aran-völgyben hallható változata. Beszélőinek száma körülbelül 4-5 ezer. 2010 óta az Aran-völgy és egész Katalónia hivatalos nyelveként tartják számon.További  információk a térségről és nyelvéről: www.aranes.org
asztúriai: Spanyolország északi részén, Asztúriában beszélt regionális nyelv, illetve nyugati-újlatin nyelvjáráscsoport, melynek 100-125 ezer beszélője a Viscayai-öböltől északkelet Portugáliáig terjedő területen él.További információk az  asztúriairól és az Asztúriai Nyelvi Tanácsról (Asturian Language Board) : http://www.academiadelallingua.com
babalia kreol: Csádban beszélt arab alapú kreol nyelv.
bainuk: Afrikai etnikai csoport nyelve, Szenegál, Gambia és Bisseau-Guinea területein beszélik. A nép
elnevezése a folyók mentén, kikötők mellé telepedett kereskedőcsoportokra vonatkozott.
baka: Niger-kongói (nem bantu) nyelv, amelyet Kamerunban és Gabonban beszélnek. Többet is megtudhatsz róla itt:  http://www.endangeredlanguages.com/lang/bkc
bantu nyelvek: a bantu nyelvcsaládba tartozó hozzávetőlegesen 250-600 nyelvet Közép- és Dél-Afrikában beszélik. A legismertebb bantu nyelv a szuahéli és a xhosa. A bantu nyelvek a nagy niger-kongói nyelvcsalád egyik ágát alkotják.
baszk: a saját néven euskara-ként ismert nyelv –  amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba – egyike a legrégebbi nyelveknek Európában.  Spanyolországban viszonylagos biztonságban van, ahol Baszkföldön kb. 500 ezren beszélik. Beszélői számos nyelvi jogot élveznek (a baszkot újjáélesztették és nyilvános nyelvhasználati színtereken is használják). Meglehetősen veszélyeztetettnek számít azonban Franciaországban, ahol nagyjából 75 ezer beszélője van. Érdekes videoklipet láthatsz a baszk nyelvről itt: http://www.youtube.com/watch?v=cXalxJ-1M38
belarusz: más néven belorusz, fehérorosz. Keleti-szláv nyelv. Fehéroroszország egyik hivatalos nyelve (az orosz mellett). Az orosz olyan mértékben hatja át  a teljes fehérorosz társadalmi és politikai életet, hogy  emiatt a belarusz veszélyeztett nyelv. Fehérorosz kisebbségi nyelvhasználók élnek Lengyelországban (közel 50 ezer beszélő), a volt Szovjetunió tagországaiban, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is. Hallgass meg egy belarusz dalt itt:
http://www.youtube.com/watch?v=wY69_3kukyI
benga: Afrikai etnikai csoport nyelve, a bantu ághoz tartozik, Gabon és Egyenlítői Guinea területén őslakos népcsoport beszéli, kb. 5000 beszélője van. Veszélyeztetett nyelv.
bengáli: A bengáli (bengáliul বাংলা) indoeurópai nyelv, melyet anyanyelvként és elsődleges nyelvként Bangladesben és Indiában beszélnek. Lewis (2009) szerint a bengálit második nyelvként tanult nyelvhasználókkal együtt beszélőinek száma  250 millióra tehető, és így a bengáli a világ tíz legnagyobb nyelve közé tartozik.
breton: A breton – a cornwalli és a walesi nyelvhez hasonlóan – a kelta, azon belül a szigeti kelta nyelvek közé tartozik. Első beszélői a 6. században jelentek meg a mai Bretagne területén (Franciaország északkeleti részén). Breton nyelvészek becslései szerint 172 ezren beszélik (Broudic 2009).
bube (vagy bubi): antu vagy bantuid nyelv, amelyet EgyenlítőiGuineában beszélnek. Kb. 40000 beszélője van. Veszélyeztetett nyelv.
carrier:

Kanada egyik őshonos nyelve, amely a na-dene nyelvcsaládon belül az atapaszka nyelvek közé tartozik. Az Ethnologue 2009-ben megjelentek szerint a carriert 2060, közeli nyelvrokonát, a harét (északi szlévi) 1030 amerikai indián őslakos beszéli. Szótagíráson (pontosabban szótagíráson és betűíráson) alapuló írásrendszerét, a dulkw’ahkét) misszionáriusok alkották meg. Lásd még: www.omniglot.com/writing/carrier.htm

 

 

cornwalli, korni: A cornwalli/korni nyelv (kernewek) annak az ősi nyelvnek az egyenes ági leszármazottja, amelyet a Cornwallt (Kernow) és a Brit-szigetek nagy részét benépesítő kelták  beszéltek, jóval a római hódítások előtt. A 19. századra a a cornwalli  általánosan beszélt nyelvként kihalt, bár vannak adatok arról, hogy newlyni halászok – főleg kint a tengeren, halászat közben  – használják. 1929-ben Robert Morton Nance kiadta a „Cornwalli nyelv mindenkinek” című művét, amely a cornwallinak középkori szövegek alapján rekonstruált, egységesített cornwalli néven ismert változata; majd 1938-ban megjelentetett egy cornwalli-angol szótárt is. Az 1980-as és 90-es években számos egyéb változatát  is feltárták és kifejlesztették. Az EU 2000-ben kisebbségi nyelvként ismerte el, megnyitva ezzel az utat a cornwalli egységesített írott formájának kifejlesztéséhez. MacKinnon (2007) szerint napjainkban a nyelvet „pár száz ember” beszéli.További részletek itt: http://www.bbc.co.uk/voices/multilingual/cornish.shtml
cseroki: az irokéz nyelvcsaládba tartozó amerikai indián nyelv. Körülbelül 16 ezer ember beszéli az Egyesült Államokban; nagyobb részük Oklahomában, a többiek Észak-Karolina államban élnek. http://www.endangeredlanguages.com/lang/chr  A cseroki  azon ritka nyelvek egyike, amelyre saját írást találtak ki (ahelyett, hogy egy másik nyelv írásrendszerét vették volna át). Ezt az egyedi cseroki hang- és szótagírást – itt meg is tekintheted: http://www.cherokee.org/Extras/Downloads/syllabary.html
cseh: a lengyelhez hasonlóan a cseh is nyugati-szláv nyelv. Csehország hivatalos nyelve. Világszerte 12 millióan beszélik.
csejenn: A csejenn nyelvet körülbelül 2100 ember beszéli Oklahomában és Montanában (USA). További információk itt: http://www.cheyenneindian.com/cheyenne_language.htm   és itt:http://www.endangeredlanguages.com/lang/chy
daakaka: A daakaka ausztroázsiai nyelv, melyet nagyjából 1200-an beszélnek Vanuatuban, Ambrym szigetén (Óceánia). A daakaka nyelven kívül még öt másikat is beszélnek ezen a szigeten, amely körülbelül akkora, mint Man szigete.
daakie: Az ausztroázsiai nyelvcsaládba tartozó daakie az egyik abból a hat nyelvből, amelyet egy kis szigeten, Ambrym szigetén (Vanuatu) beszélnek.  A daakién kívül a szigeten beszélt nyelv még: a daakaka, a dalkalaen, az északi ambrym nyelv, a lonwolwol és a port-vato nyelv. Az Ambrym szigetén beszélt nyelvek közül a dalkalaen mutatja a legnagyobb nyelvjárási változatosságot.
dravida nyelvek: A dravida nyelvcsaládba olyan nyelvek tartoznak, amelyeket hozzávetőleg 200 millió ember beszél India déli részén, Pakisztánban és Sri Lankán. A legismertebb dravida nyelvek: a tamil, a kannada és a malajálam.
dungan: A dunganok a kínaiul beszélő hui mohamedánok leszármazottai, akik a mai Kirgizisztán és Kazahsztán területére vándoroltak ki, és ott letelepedtek. Mivel a kínai nyelvvel nem érintkezhettek, és cirill betűs írást kellett használniuk, nyelvük jelentős változások eredményeként önálló kínai etnolektus lett.  Napjainkban a dungant  mintegy 42 ezer ember beszéli. Dungan nyelvű videó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=X9TMy06J7XU&feature=related 
éorling: lásd Középfölde nyelvei

észak-ambrymi

Az ausztronéz nyelvcsaládba tartozó észak-ambrymi egyike az Ambrym szigetén (Vanuatu) használatos hat nyelvnek. A kis szigeten az észak-ambrymi mellett még az alábbi nyelveket is beszélik: daakaka, daakie, dalkalaen, lonwolwol és a port-vatoi nyelv. Hozzáférés egy észak-ambrymi dokumentációs projekthez: http://elar.soas.ac.uk/deposit/northambrym-89751 x

 

észt: Az észt  az egyik legnagyobb uráli nyelv. Több mint egymillióan beszélik, főleg Észtországban, ahol hivatalos nyelv. Az észt az Európai Uniónak is az egyik hivatalos nyelve.
evenki:

Az 1920-as, 30-as években a szovjet nyelvpolitika és nyelvtervezés evenki nyelv néven egységesített számos mandzsu-tunguz dialektust (altaji nyelvcsalád). Az evenkit kb. hét és félezer ember beszéli, akik  nagy területen, szétszórtan élnek Oroszország szibériai részén. Mandzsúriában (Kína északkeleti részén) 19 ezer beszélője van. Veszélyeztetett nyelvnek számít, de revitalizációja érdekében történtek kezdeményezések. Hallgass meg egy mandzsúriai evenki dalt itt: http://www.youtube.com/watch?v=sknMMCCCpYw

 

fang

Afrikai veszélyeztetett nyelv, Gabonban és Egyenlítői Guineában, Kamerunban és a Kongói Köztársaságban beszélik. A bantu nyelvcsaládba tartozik. Shakira híres számában a „Waka waka this time for Africa”-ban is ezen a nyelven énekelnek.
finn: A finn a finnugor nyelvcsalád balti-finn ágába tartozik. Finnországban és a Karjalai Köztársaságban (Oroszország) beszélik. A finn agglutináló (ragozó) nyelv; ezért sokan arról ismerik, hogy nagyon hosszú szavai vannak, mint például syytt ämättäjättämättömyys vagy yhteiskuntavastuuraportointi.
finnugor nyelvek: Az indoeurópai nyelvcsalád mellett a finnugor nyelvek alkotják az Európában beszélt nyelvek másik nagy nyelvcsaládját. A magyar, a finn, az észt, a számi nyelvek, az udmurt és még sok más nyelv is ebbe a családba tartozik. A finnugor és a szamojéd nyelvek együttesen alkotják az uráli nyelvcsaládot.
flamand (l. holland): lásd holland

föníciai

A föníciai a héberrel és az arabbal rokonságban álló, kihalt sémi nyelv. A föníciai írás volt a görög ábécé alapja.

francia: A francia az indoeurópai nyelvcsaládon belül az újlatin nyelvek közé tartozik. Ha anyanyelvi beszélőinek számát és a franciát második nyelvként beszélőkét együtt nézzük, a világ egyik legnagyobb nyelve. Hivatalos nyelv több európai és afrikai országban, valamint Kanadában. A francia fontos szerepet tölt be számos európai és világszervezet nemzetközi kommunikációjában is.
friuli: A friuli egyike az Olaszországban hivatalosan elismert kisebbségi nyelveknek. Az olasz állam támogatásának köszönhetően ez az északkeleti Friuli régióban, kb. 800 ezer ember által beszélt nyelv ma már jóval kevésbé veszélyeztetett, mint a múltban volt.
fríz: A fríz voltaképpen három nyelv együttese. Régen az Északi-tenger partvidékén beszélték,  a Hollandia déli részétől Dél-Jütlandig terjedő összefüggő germán területen. A mai fríz nyelv a következőkből áll:- nyugati fríz – Frízföldön (Hollandia egyik északi tartománya) ez az egyik hivatalos nyelv. Helyzete viszonylag stabil: csaknem 470 ezer anyanyelvi beszélője van. – keleti fríz – súlyosan veszélyeztetett nyelv. Körülbelül kétezren beszélik az alsó-szászországi Saterland megyében (Németország).- északi fríz – nyelvjáráscsoport, melyet nagyjából 10 ezer ember beszél a Németország északnyugati részén lévő Schleswig-Holstein tartományban. Határozottan veszélyeztetett nyelv.További információk a frízről: http://www.youtube.com/watch?v=MwiFZwPwDzA és a fríz oktatásról:
http://www.mercator-research.eu/fileadmin/mercator/dossiers_pdf/frisian_in_netherlands4th_072010.pdf
fula: A fula nyelvet Nyugat-Afrikában beszélik. A niger-kongói nyelvcsalád atlanti ágába tartozik. 24 millió beszélőjével a világ száz legnagyobb nyelve között van.
gael:

 A gael az a kelta nyelv, amelyet Skócia egyes részein  még napjainkban is beszélnek. Az ír közeli rokona. Bár valaha az egész országban ez volt a fő nyelv, a gaelt ma már csak a népesség egy százaléka használja, elsősorban a Külső-Hebridák beszélőközösségeiben. További részletek itt: http://www.visitscotland.com/about/arts-culture/uniquely-scottish/gaelic

gót: A germán népek legkorábbi szövegemlékei gót  nyelven születtek. A nyelv maga a keleti germán nyelvek csoportjába tartozik. A legkorábbi gót nyelvi adat egy 4. századból származó bibliafordítás. Lehetséges, hogy a Fekete-tenger mellett a gót nyelvnek egy módosult, nem irodalmi nyelvi változata élt tovább, legalább a 16. századig; ezt  nyelvet ma krími gótnak nevezik.
görög, klasszikus görög:

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, melyben önálló csoportot képez (legalábbis nincs más élő indoeurópai nyelv, amely ehhez a csoporthoz tartozna).

 

grabar (=klasszikus örmény): lásd örmény
grönlandi: A grönlandi inuit –melyet saját beszélői kalaallisut-nak neveznek – az inuit nyelv Grönlandon beszélt változata; itt hivatalos státusza van.
guadeloup-i kreol: Guadeloupe szigetén beszélt francia alapú kreol nyelv, mely karibi és afrikai nyelvi elemeket is tartalmaz.
gudzsaráti: 49 millió beszélőjével a gudzsaráti a világ egyik legnagyobb nyelve. Az indoeurópai nyelvcsalád indoárja ágába tartozik, Indiában beszélik.
hakka: a keijának is nevezett hakka a nagy kínai nyelvjárások, nyelvváltozatok egyike. Anyanyelvként a hakkák beszélik, akik Kína déli részén, Taivanon élnek, illetve szórványban Kelet- és Délkelet-Ázsiában és szerte a világon. A han-kínaihoz áll a legközelebb; időnként a han egyik változataként sorolják be.
hanti: A hanti nyelv az uráli nyelvcsalád obi-ugor ágához tartozik. Három nyelvjáráscsoportja van: a keleti, az északi és a déli (ez utóbbi valószínűleg mostanra kihalt). A hanti azon kevés nyelvek egyike a világon, amely hangrendszerében megkülönbözteti a nyelvészek által zöngétlen alveoláris laterális frikatívának nevezett hangot.
hawaii: Keleti polinéz nyelv. Kritikus mértékben veszélyeztetett: a szigetcsoporton élő 240 ezer hawaii őslakos közül csupán 1-8 ezer ember beszéli (Ethnologue 2009). (100 ezer hawaii etnikumú beszélő él az USA más államaiban is.) A 20. század elején a hawaii még 37 ezer embernek volt az anyanyelve.
héber, klasszikus héber: A héber az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozik. A zsidó nyelvközösség számára a vallás nyelve évszázadokon át a klasszikus héber volt. A modern héber (ivrit) Izrael egyik hivatalos nyelve – 5,3 millióan beszélik. Az ivrit a nyelvi újjászületés egyik leglátványosabb példája: a 19. században alkották meg, a klasszikus héber alapján.
hindi: 180 milliónál is több beszélőjével a hindi (saját néven: हिन्दी ) az ötödik legnagyobb nyelv a világon. India egyik jelentős nyelve. Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Bár sok nyelvész a hindit és a Pakisztánban beszélt urdut ugyanannak a nyelvnek tartja, szocio-politikai szempontból két önálló nyelvről van szó.
horvát: A horvát délszláv nyelv; Horvátországban és a szomszédos országokban beszélik. Arra a kérdésre, hogy a horvát, a szerb és a bosnyák önálló nyelvek-e vagy pedig ugyanannak a nyelvnek a dialektusai, ellentmondásos válaszokat kapunk. Ezeknek az etnolektusoknak a szókészlete és nyelvtana nagyon hasonló egymáshoz, de kulturális és politikai alapon napjainkban inkább különböző nyelvekként tartják őket számon. A horvát írott nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb és a bosnyák írás hagyományosan cirill betűs.

hucul:

A hucul a hegyvidéki ruszin három nyelvjárásának egyike a bojkó és a lemkó mellett. A huculok Ukrajna nyugati részén, az Ukrán-Kárpátokban elhelyezkedő Huculvidéken vagy más néven Huculföldön élő ruszin etnikai csoport. Egyes közösségeik Romániában is élnek. Számuk kb. 30 000-re tehető.

 

hucsak: A sziú nyelvcsaládba tartozó hucsak  az Észak-Amerikában beszélt 250 őshonos
nyelv egyike. A hucsak közösségnek 6000 tagja van, de közülük csak 200-an –
jórészt idős emberek – beszélik a nyelvet. Ezért súlyosan veszélyeztetett
nyelvnek számít.
hui: A 10 milliós hui nép tagjai kínai mohamedánok, akiket a kínai jog és a kínai kormány etnikai kisebbségként ismer el. Nem alakult ki ugyanakkor saját nyelvük, amely nyelvileg megkülönböztetné őket más kínai közösségektől. Lásd még: dungan.

hun:

A hun nyelv nyelvi hovatartozását csak találgathatjuk. A tudomány mai álláspontja szerint az európai hunok részben azonosak az ázsiai hsziungnukkal, akiknek egy része nyugat felé haladva nevét megőrizte, de sok más etnikumú népet magába olvaszthatott. A hunok Európában akkor jelentek meg, amikor az eurázsiai sztyeppén az indoeurópai népek (szkíták, szarmaták, szakák, dahák stb.) dominanciáját kezdték megtörni a török népek, de az első török nyelvű birodalom, a türköké, csak a hunok utáni évszázadban alakult ki.

 

 

inari számi:

Az inari számit körülbelül 350-en beszélik Aanaar/Inari közigazgatási területén. Bár egy komolyan veszélyeztetett nyelv, az inari számi aktivistái komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelvet újjáélesszék. 1997-ben az új-zélandi maori mintára bevezették a nyelvi fészek módszerét (kielâpiervâl, számiul nyelvi fürdő) egy olyan inari számi óvodai környezetben, ahol a gyermekek szülei talán már egyáltalán nem beszélték az anyanyelvüket. A nyelvi fürdő mintegy 40 új beszélővel gazdagította a közösséget és újra felkeltette az érdeklődést az inari számi nyelv iránt. 2010-ben indult útjára a CASLE-projekt (Complementary Aanaar Saami Language Education) azzal a céllal, hogy támogassa és kiterjessze ennek a veszélyeztetett számi nyelvnek a használati körét az általános és középiskolai oktatásban. A projekt átfogó célja annak biztosítása volt, hogy a nyelvet a beszélők újabb generációjára átörökítik. A nyelvi fészek módszerének és a nemrégen elindított CASLE-projektnek köszönhetően az elmúlt 15 évben az inari számi a ’komolyan veszélyeztetett nyelv’ kategóriából már majdnem átkerült a ’veszélyeztetett nyelv’ kategóriába.Hogyan hangzik az inari számi? Hallgasd meg, ahogy Iisakki Paadar, egy inari számi beszélő mesél: http://www.samimuseum.fi/anaras/kieli/kyeli.mp3

További információ és forrás: http://www.samimuseum.fi/anaras/index.html

indoeurópai nyelvek: Az indoeurópai nyelvcsalád – a beszélők számát tekintve – a világ legnagyobb nyelvcsaládja. Beszélőinek többsége Indiában él. Az indoeurópai nyelvek őshonosak Iránban, Pakisztánban, Bangladesben, Afganisztánban és a legtöbb európai országban.
indonéz:

A maláj nyelven alapuló ausztronéz nyelv. Indonézia hivatalos nyelve; több mint 220 millió beszélőjét tartják számon, bár a többnyelvű szigetvilág sok lakója csak hiányosan ismeri.

 

ingus: Az ingus nyelv az északkelet-kaukázusi nyelvek náh ágához tartozik (ahogyan a csecsen is). Oroszországban és Kazahsztánban beszélik. Kattints ide, ha szeretnél meghallgatni egy ingus dalt: http://www.youtube.com/watch?v=f5h5aaU1V4A
inuit (eszkimó): Az inuit nyelv – amely sokkal inkább nyelvek, nyelvjáráscsoportok összessége, mint egyetlen nyelv – az eszkimó-aleut nyelvcsalád eszkimó ágához tartozik. A sarkvidék őshonos nyelve. Feltehetően 90 000 ember beszéli. Az inuit nyelveket Grönlandon, Kanadában és Alaszkában is beszélik.

inuktitut:

Az inuktitut vagy kelet-kanadai inuit nyelv a kanadai inuit nyelvváltozatok összefoglaló neve, mindazon nyelvváltozatoké, melyet Kanada északi területein és a Jeges-tenger partvidékén beszélnek. A 2006-os kanadai népszámlálás szerint mintegy 35 000 inuktitut beszélő él Kanadában, köztük 200-an a hagyományos inuktitut területeken kívül élnek. Az inuktitut nyelvnek többféle írása van. Létezik latin betűs írása is, valamint a krí szótagírás is szolgál a nyelv leírására. Az inuktitutot hivatalos nyelvvé nyilvánították.

 

ír: Az ír az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágához tartozó nyelv. Ez  Írország hagyományos nyelve. Az Ír Köztársaságban és Észak-Írországban hivatalos nyelv. Mindazonáltal  mindkét országban csak egy kisebbség beszéli anyanyelveként, és az angol nyelv dominanciája miatt veszélyeztetett nyelv. Ír nyelvű hanganyagokért és videókért kattints ide:
http://www.endangeredlanguages.com/lang/gle

irokéz:

Az irokéz nyelvek az indián nyelvek sziú törzsének egyik ága. Beszélőik a Huron-tótól keletre és az Appalache-hegységig délre nyúló erdőkben laknak. Ma a százezres népességből csak kb. húszezren beszélhetik anyanyelvükként ezeket a nyelveket, legtöbben közülük a cserokit.

 

iwaid nyelvek: Az iwaidja, az ilgar és a maung Ausztrália Északi területén beszélt iwaid nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint, mások mellett, ezek a nyelvek is besorolhatók az arnhem-földi nyelvcsaládba. Az iwaidja és a maung fokozottan veszélyeztetett nyelv, mindkettőt körülbelül 200 ember beszéli. A ilgar nyelv utolsó beszélője 2003 szeptemberében halt meg.
izlandi:

Az izlandi a germán nyelvek családján belül az északi germán nyelvek közé tartozik. Legközelebbi nyelvrokonai a feröeri és a norvég.  Beszélőinek többsége – körülbelül 320 000 ember – Izlandon él. Dániában 8165 izlandiul beszélő él. http://www.statbank.dk/statbank5a/default.asp?w=1280 

Az izlandit az Amerikai Egyesült Államokban 5112-en, Kanadában 2170-en beszélik  a 2001-es népszámlálás adatai szerint.
http://www.mla.org/map_data_results&mode=lang_tops&SRVY_YEAR=2000&lang_id=617

jalapa mazaték (vagy mazaték): az oto-mangue nyelvcsaládba tartozó számos mazaték nyelv/nyelvjárás egyike: Mexikóban beszélik.
japán: Egyike a világ fő nyelveinek, Japán nemzeti nyelve. Valószínűleg nincs más nyelvrokona a japán szigetvilágban beszélt rjújkjú nyelven kívül.

jukaték:

A jukaték-maja vagy egyszerűen maja nyelv a maja nyelvcsalád jukaték csoportjába tartozó tonális agglutináló indián nyelv, amelyet a közép-amerikai Yucatán-félszigeten (Mexikó) mintegy 7-800 ezren beszélnek. A nyelv elnevezése is a félsziget nevéből ered.

karata: A karata nyelv az Észak-kaukázusi nyelvekhez tartozik. Az Ethnologue 2009 szerint körülbelül 5000 karata él a világon. Mindannyian beszélik még a karata nyelvet, bár a generációk közötti nyelvátadás egyre problematikusabb. Kattints ide, ha betekintést szeretnél kapni a karata és egyéb kaukázusi nyelvek kiterjedt hangkészletébe:
http://titus.fkidg1.uni-frankfurt.de/didact/caucasus/nekklaut.htm#XFN7
karjalai: A karjalai nyelv a balti-finn nyelvek északi csoportjához tartozik, Oroszországban és Finnországban beszélik. Mivel a finn a legközelebbi rokona, vannak tudósok, akik a karjalait nem különálló nyelvnek tekintik, hanem a finn nyelv egyik keleti nyelvjárásának tartják. A 2010-es orosz népszámlálás adatai szerint ma 25600 karjalai él az Orosz Föderáció területén és mintegy 10000 Finnországban.  Az Orosz Föderációban sok karjalai gyermek tanulja meg anyanyelvét, de a legtöbbjük, ha nem mind, később folyékonyabban tud oroszul beszélni, ezért fel is hagy a karjalai használatával és 50 éves kora után már nehezen is érti a nyelvet. Finnországban valamennyi karjalai beszélő tud finnül. A nyelv újjáélesztése érdekében két nyelvi fészket alapítottak új-zélandi maori mintára 1999-ben és 2002-ben Kalevala északnyugati központjában.
kaska: Az atapaszk nyelvcsaládba tartozó kaska fokozottan veszélyeztetett nyelv. A kanadai Brit Columbiában beszélik. Kaska nyelvű honlapért kattints ide: http://kaska.arts.ubc.ca/
kasub: Nyugati szláv nyelv, a lechita nyelvek alcsoportjába tartozik (csakúgy, mint néhány lengyel dialektus, a pomerán nyelv és a valaha  Németország északkeleti részén beszélt, mára kihalt poláb nyelv). A múltban a lengyel (legtávolabbi) dialektusának tartották, bár a vita a kasub nyelv státuszáról már a 19. században elkezdődött. Manapság Pomeránia területén több mint 52 ezren beszélik családi körben. (a 2002-es népszámlálás adatai szerint). Egy 2005-ben hozott, a nemzeti és etnikai kisebbségekről, valamint a regionális nyelvről szóló törvény elismerte a kasubot Lengyelország első (és eddig egyetlen) regionális nyelveként. A kasubok stratégiai jelentőségű nyelvi tervezésének köszönhetően a kasub nyelv manapság megjelenik vagy visszatér az olyan mindennapi használati színterekre, mint például az iskola és a közszféra. További információk a kasubokról és a nyelvükről: www.kaszubi.pl  Kasub internetes rádió: http://radiokaszebe.pl
Részletek a kasub nyelvnek az oktatásban betöltött szerepéről: http://www.mercator-research.eu/fileadmin/mercator/dossiers_pdf/kashubian_in_poland.pdf
katalán: A katalán kiválóan példázza, miként  lehetséges az, hogy egy nyelv a legkevésbé sincs veszélyben az egyik országban (Spanyolországban, ahol számtalan változatát 11 millióan beszélik), ám veszélyeztetett egy másikban – Franciaországban – , ahol a generációk közötti nyelvátörökítés gyenge, és ezért ott a katalán csak  regionális nyelv, nagyjából száz beszélővel.
kawi: Klasszikus irodalmi nyelv, amelynek nyelvtana  az ójávai (javanéz)  grammatikáján alapul, szókészletén pedig nagyrészt a szanszkrit (óind) nyelv erős hatása érződik.
kedang: Ausztronéz nyelv; Indonéziában körülbelül 30 000 ember beszéli.
kelta nyelvek: A kelta nyelvek elnevezés azon nyelvek csoportját jelenti, melyeket a Brit szigetek nyugati részén, Írországban és Bretagne-ban (Franciaország északkeleti részén) beszélnek. Ezek: az ír, a skót gael, a manx,  a walesi, a cornwalli és a  breton. Két csoportra oszlanak: a p-keltára és a q-keltára. Az egyes nyelvek aszerint tartoznak egyik vagy másik csoportba, hogy bennük a ’fej’ szó milyen hanggal kezdődik.  A walesiben, a bretonban és a cornwalliban a ’fej’ megfelelője pen vagy penn (ezért ez a három nyelv p-kelta). Az írben, a gaelben és a manx-ban a ’fej’jelentésű szó  c- illetve k- hanggal kezdődik, amely korábban, a kelta alapnyelvben *kw hang volt  – így ezek  q-kelta nyelvek.
kínai (vö. hui; mandarin): Lásd hui, mandarin
kínai pidzsin angol: A kínai pidzsin angol olyan pidzsin nyelv, amelynek az angol által meghatározott szókészlete kínai nyelvi alapokra  épült. A 17. és a 19. század közötti időkben Kína kantonit beszélő részein a kínai pidzsin angolt is beszélték. Alakulását erősen befolyásolja  a kínai nyelvek számos,  különböző tartományok közötti  kommunikációra használt változata (amilyen például a sanghaji és a ningboi).

koikoigowab, koikoi, nama:

Nyelvjáráscsoport, amely a csettintő hangjairól ismert koi (vagy központi koiszan) nyelvcsaládhoz tartozik. Namíbiában beszélik. Körülbelül 200 000 beszélőjével ez a legnagyobb koiszan nyelv, az iskolákban is ezen folyik az oktatás. Ennek ellenére a státusza sérülékeny.

További információkat és példákat itt találsz: http://www.endangeredlanguages.com/lang/8249 (a
nyelv neve: koikoi). Lásd még ǂakhoe haiǁom.x

 

komi: A komi nyelv (saját nevükön Коми Кыв) az uráli nyelvcsalád permi ágához tartozik. Beszélőinek jelenős része Oroszországban a Komi Köztársaság területén él. A 2010-es népszámlálási adatok szerint a köztársaság területén 202348, Oroszországban 234655 komi él, közülük 156099-en beszélik a nyelvet.
komi-permják: A komi-permják az uráli nyelvcsalád permi ágának tagja. A 2010-es oroszországi népszámlálási adatok szerint 94.456-an vallották magukat komi-permjáknak, közülük 63.106 (66,8%) beszéli a nyelvet. Többségük (81.048) Oroszországban, a Permi Területen, a Komi-permják Körzetben él. Ennek a területnek a hivatalos neve 2005. november 30-ig Komi-permják Autonóm Körzet volt, és ez volt az egyetlen az oroszországi finnugor és uráli népek által lakott részek közül, ahol az őslakosok többséget alkottak. 2005 végén megváltoztatták a határokat, ezzel egyidőben megszűnt a terület autonóm jellege, így a nagyobb közigazgatási egységben a komi-permjákok már csak a lakosság 4%-át kitevő kisebbség lettek.
koreai: 78 millió beszélőjével a világ egyik legnagyobb nyelve. Genetikailag nem áll kapcsolatban más nyelvekkel. A koreai ábécét, amit hangulnak hívnak, a 15. század közepén hozták létre.
Középfölde nyelvei: J.R.R. Tolkien nyelvészként a Gyűrűk ura trilógia számára kidolgozta a regény színhelyének, Középföldének a nyelveit is.
éorling: Az éorlingok lovas népek. Nyelvük Rohan nyelve. A Tolkien alkotta nyelvek közül ez hasonlít leginkább az angolra, alapjait az író az óangolból merítette.
nyugori: Középfölde egyik nyelve. Közös nyelv, a tündék kivételével szinte minden nép nyelve ez.
onodrim: Az entek nyelve. Nagyon bonyolult és nehezen elsajátítható. Az enteket a legendák szerint a tündék tanították meg erre a nyelvre, amikor felébresztették őket.
krio: Angol-alapú kreol nyelv, Sierra Leonéban beszélik.
kurukh: A dravida nyelvcsaládba tartozó nyelv, Dél-Indiában beszélik.

latgal:

A latgal Lettország keleti részén, a Latgal régióban beszélt balti etnolektus. Különálló regionális nyelvnek vagy olyan lett dialektusnak szokták tekinteni, amely saját irodalmi nyelvi hagyománnyal rendelkezik. A 2011-es népszámlálás során körülbelül 165 000 ember nyilatkozott úgy, hogy beszél latgalul. Egy latgalról szóló szociolingvisztikai monográfia letölthető innen: http://www.ecmi.de/fileadmin/downloads/publications/JEMIE/2012/LazdinaMarten.pdf

 

latin:

Az indoeurópai nyelvek italikus ágához tartozó latin holt nyelv. A vulgáris (azaz: népi) latin regionális változataiból fejlődtek ki az újlatin nyelvek. Jelenleg a Vatikán egyik hivatalos nyelve. Nézd meg a latin nyelvű Wikipédiát: http://la.wikipedia.org

 

lelemi:

A lelemi a niger-kongói nyelvcsaládba tartozó ghánai nyelv. A logbával együtt a Ghána-Togó hegyvidéken beszélt nyelvek közé tartozik.

 

lemkó:

lásd: ruszin

 

 

lengyel: A lengyel szláv nyelv, amely a nyugati szláv nyelvek lechita ágához tartozik. Lengyelország hivatalos nyelve. A más országokban élő lengyel kisebbségeknek köszönhetően szerte a világon találhatók lengyel anyanyelvű beszélők.

libériai angol:

Angol-alapú pidzsin. A „libériai angol” kifejezést az angol nyelvnek az afrikai Libériában használt változataira használják.

 

lingala:

A lingala bantu nyelv, melyet a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részén, a Kongói Köztársaság nagy részén, és bizonyos mértékig Angolában és a Közép-Afrikai Köztársaságban is beszélnek. Több mint 10 millió beszélője van. Kattints ide további részletekért: http://www.lmp.ucla.edu/Profile.aspx?LangID=14&menu=004

 

logba: Logba  Az adatok forrása: Hellenthal, Anne-Christie. Possession in Sheko. In: W. Leo Wetzels, ed. The linguistics of endangered languages. Contributions to morphology and morphosyntax. Utrecht: LOT 2009, 221-242. Feladat: Nicole NauA logba dél-kelet Ghánában, a Ghánát Togóval határoló  hegyek között beszélt veszélyeztetett nyelv. A beszélők saját nyelvüket ikpana-nak nevezik. A nagy niger-kongói nyelvcsaládon belül a kva nyelvek csoportjába tartozik. A logba beszélőinek becsült száma 7,500 (Ethnologue 2009) vagy 5000 (Encyclopedia of the World’s Endangered Languages). A legtöbb logba anyanyelvű beszélő rendszeresen használ egy vagy több más nyelvt is: az eve nyelvet, amely az általános iskolai oktatás és a térség domináns nyelve, az angolt, Ghána hivatalos államnyelvét, valamint a tvi (akan) nyelvet, amelyet Ghánában a legtöbben beszélnek (8.3 millióan). A logba főleg beszélt nyelv, írásban ritkán használják.További adatok és források: Információ és hangfelvételek itt: http://www.endangeredlanguages.com/lang/6030 Dorvlo, Kofi. 2008. A grammar of Logba (Ikpana). Proefschrift, Universiteit Leiden. Online elérhető itt: https://openaccess.leidenuniv.nl/bitstream/handle/1887/12945/Dorvlo%20Complete%20Text.pdf?sequence=1

lonwolwol:

Az ausztronéz lonwolwol az Ambrym szigetén (Vanuatu) beszélt hat nyelv közül az egyik. A lonwolwol mellett az alábbi nyelveket beszélik még a szigeten: daakaka, daakie, dalkalaen, az észak-ambrymi és a port-vatoi nyelv.

 

magyar: A magyar  a finnugor (és az uráli) nyelvcsalád legnagyobb nyelve: 14 millióan beszélik. Magyarország nemzeti nyelve, és az Európai Unióban az egyik hivatalos nyelv.
maja: Nyelvcsalád; a hozzá tartozó nyelveket legalább 6 millió ember beszéli Közép-Amerikában. A legnagyobb ezek közül a kicse (k’iche’) körülbelül 1 millió beszélővel. A maja nyelvcsaládba tartozó nyelvek között sok a veszélyeztett. Az ősi maja írásrendszer valószínűleg azt mutatja, hogy az amerikai kontinensen önállóan fejlődött ki az írás (bár vannak kutatók, akik ezt a régi kínai írásra vezetik vissza).
malajálam: A dravida nyelvcsaládhoz tartozó nyelv, az indiai Kerala államban beszélik.
mandarin: A mandarint (a kínai nyelv legjelentősebb változatát) beszéli messze a legtöbb ember a világon.
mandinka: A mandinka (mandi’nka kango) a mande nyelvek közé tartozik. A mandinka törzs tagjai, azaz több millió ember beszéli Maliban, Szenegálban, Gambiában, Guineában, az Elefántcsontparton, Burkina Fasoban, Sierra Leonéban, Libériában, Bissau-Guineában és Csádban. Gambiában a legjelentősebb beszélt nyelv. A mande nyelvek manding ágához tartozik.
manysi: A manysi egy Nyugat-Szibériában beszélt őshonos, erősen veszélyeztetett nyelv. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Oroszországban 12 262 manysi él, míg a manysi nyelvet mindössze 938 ember beszéli. A manysik a XIX. században kerültek kisebbségbe, az 1960-as években általánossá vált iparosítás és tömeges olajkitermelés következtében kerültek veszélyeztetett helyzetbe.
maori: A keleti polinéz maori új-zélandi őshonos nyelv, az ország hivatalos nyelve, melyet számos nyelvi oktató program segítségével sikeresen újjáélesztettek és fejlesztenek. A 2009-es Ethnologue szerint a maorit körülbelül 60 000 új-zélandi beszéli, és további 100 000 megérti. Hallgasd meg Új-Zéland himnuszát maori nyelven: http://www.youtube.com/watch?hl=pl&v=Z2ToGR1Sb98&gl=PL

marquesas-szigeteki nyelvek:

A polinéz dialektusok egy csoportja, melyet a Marquesas-szigeteken beszélnek. További információért kattints ide: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/marquesan Lásd még: tahu(a)ta

 

mijako: A mijako a japán nyelvek közé tartozó veszélyeztetett nyelv, amelyet a Miyako szigeteken, Okinawától délre (Japánban) beszélnek. Csak az idős lakosok beszélik, de történnek erőfeszítések a nyelv megőrzésére, például hagyományos mijako dalok felvételével.

mirandéz:

Újlatin nyelvváltozat, amely az Észak-Spanyolországban beszélt asztúriai nyelvvel áll közeli rokonságban. Az egyetlen őshonos, kisebbségek által beszélt nyelv Portugáliában, körülbelül 5000 ember beszéli Miranda de Duoro-ban és környékén (Északkelet-Portugália). Hallgass egy kis mirandéz nyelvű szöveget itt: http://www.youtube.com/watch?v=qzqEzNu4Kw4

 

moldáv: Újlatin nyelv, amelyet a szovjet nyelvtervezési és nyelvpolitikai módszerekkel alkottak meg a román nyelv moldáviai dialektusaira alapozva, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulását követően; írása a cirill ábécét követi.

molisei horvát:

Délszláv nyelvváltozat, körülbelül 3000 (Horvátországból származó) lakos beszéli az olasz Molise tartomány három falujában. Hivatalosan elismert kisebbségi nyelv Olaszországban. Egy régi dal meghallgatható molisei horvát nyelven itt:  http://www.youtube.com/watch?v=iRGSuz98kE8

 

mongol, klasszikus mongol: Az altaji nyelvek mongol nyelvcsaládjába tartozó nyelv. Körülbelül 2,3 millióan beszélik a Mongol Köztársaságban hivatalos nyelvként, valamint 3,4 millióan Belső-Mongóliában (Kína autonóm tartományában). Az 1940-es években politikai okok miatt a mongol írásrendszert a régi ujgur írásmódról az orosz cirill betűs írásmódra változtatták át. Bemutató a mongol nyelvből itt: http://www.youtube.com/watch?v=dtvUmOdkyxY

mordvin nyelvek:

A mordvinok Oroszországban élnek, de csak egyharmaduk a Mordvin Köztársaság területén belül, kb. 70%-uk lakhelye azon kívül van. A mordvinok még saját köztársaságukban is kisebbségben vannak.

A két mordvin nyelvet, az erzát és a moksát sokan tekintik egyazon nyelv két nyelvjárásának, de gyakran mondják két különálló nyelvnek is, amelyek között oly sok a különbség, hogy éppenséggel ez az oka az orosz nyelv használatának, amikor egy erza és egy moksa beszélő kommunikálni próbál.

Noha a magukat mordvinnak nevezők száma 800 ezer körül van, a két nyelv jövője nem mondható ígéretesnek: csak néhány iskolában tanítják, és a gyerekek az oroszt használják.

Az erza és a moksa agglutináló (ragasztó) nyelvek, a magyarénál jóval bonyolultabb főnév- és igeragozási rendszerrel. Genetikailag az uráli nyelvcsaládba tartoznak.

 

nama:

Lásd: koikoigowab

 

nahszi:

A nahszik a Délnyugat-Kínában található Jünnan tartományban és a szomszédos Szecsuánban és Tibetben, valamint valószínűleg Burma/Mianmarban élő nem kínai kisebbség. A nahszi nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládhoz tartozik, és számos dialektusra oszlik. Mivel a 2009-es Ethnologue szerint beszélőinek a száma eléri a 309 000-t – ebből százezren egynyelvűek – nem szokták különösebben veszélyeztetett nyelvnek tartani. Nahszi írott nyelvi dokumentum az egyedülló képírásos dongba kézirat. Kattints ide: http://www.youtube.com/watch?v=TgIQeOFzBew

 

 

napore:

A napore egy mára kihalt nyelvváltozat, melyet Ugandában beszéltek. A Ng’akarimojong nyelv egyik dialektusának tekintik. A turkana nyelvcsaládhoz tartozik.

 

német: Nyugati germán nyelv. Csupán anyanyelvi beszélői számát nézve is a világ legnagyobb nyelvi közé tartozik. Számos európai országban hivatalos nyelv.

nyang’i:

A nílus-szaharai nyelvcsaládba tartozó, kritikusan veszélyeztetett vagy talán már kihalt nyelv. Valaha Ugandában beszélték.

 

 

nyenyec: A nyenyec az enyeccel együtt az uráli nyelvcsalád szamojéd ágához tartozik. Két nyenyec nyelv létezik: a tundrai nyenyec és az erdei nyenyec. Mind a kettő veszélyeztetett nyelv, az előbbit körülbelül 30 000-en beszélik, az utóbbit csak 1500-an. Beszélői Szibériában élnek.

nyivh:

Más néven gilják, Szibéria egyik őslakos nyelve, beszélői az Amur folyó deltájánál, illetve kisebb számban a Szahalin-szigeten élnek. Önelnevezésük nyivh, a giljákot a szomszédos mandzsu népektől kapták, aminek jelentése: ’nagy (evezős) hajókat használó emberek’. Anyanyelvi beszélője párszáz lehet csak. Nyelvük besorolása vitatott. A legtöbbször a paleoszibériai nyelvek közé sorolják, bár ezt jobbára csak földrajzi szempontok alapján teszik, ugyanakkor mutat némi rokonságot a csukcs, korják, itelmen stb. nyelvekkel. Újabban szokás inkább elszigetelt nyelvként emlegetni. A nyivh agglutináló és szintetikus nyelvi tulajdonságokat is mutat.

 

 

nyugori:  lásd Középfölde nyelvei

négerholland:

Holland-alapú kreol nyelv, melyet az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Virgin-szigeteken beszélnek.

 

nganaszan: A nganaszan  az uráli nyelvcsalád szamojéd ágába tartozik. Oroszország legészakabbra élő őshonos nyelve. A nganaszan nyelv erősen veszélyeztetett, beszélőinek száma a 2010-es népszámlálás szerint 125.További információk és források: Valentin Goussev és munkatársainak Mihail Daniel és Maria Brykina gyűjtött anyagai részben itt elérhetők: http://www.philol.msu.ru/~languedoc/eng/ngan/corpus.php

ngiti:

A nílus-szaharai nyelvcsaládba tartozó nyelv; a Kongói Demokratikus Köztársaságban beszélik.

 

okcitán: Az okcitán több nyelvjárás együtteseként létező nyelv (langues d’oc), amely a következő dél-franciaországi dialektusokat tartalmazza: provanszál, gascogne-i, lengadoc, lemosin és auvergnat. A beszélők nagy száma ellenére (a 2009-es Ethnologue szerint majdnem 2 millió) veszélyeztetett nyelvnek tekintik, a generációk közötti nyelvátadás gyengülése miatt. Újjáélesztése a Calendreta okcitán-francia kétnyelvű iskolákban zajlik.     http://www.youtube.com/watch?v=PpUj78mBVSI

oirat:

Az ojrat (kalmük) az altaji nyelvcsalád mongol nyelvei közé tartozik. Kalmükföldön (Oroszországi föderáció) 154 000-en, Mongóliában 206 000-en, Belső-Mongóliában (Kína) pedig 139 000-en beszélik. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=TM_qIv-UyQA

 

 

olasz: Az olasz  újlatin nyelv, amelyet több európai országban beszélnek. Számos Olaszországban beszélt etnolektust, melyeket korábban olasz dialektusoknak gondoltak, ma már sok nyelvész önálló nyelvnek tart: például a friuli, a ligur, a szárd és a szicíliai nyelvet.

omaha:

Pontosabban omaha-ponka, észak-amerikai indián nyelvek. Mindösszesen 525 beszélőjük volt a 2000-es népszámlási adatok szerint, 365 omaha és 160 ponka. Haldokló nyelvek, mára alig száz beszélőjük akadhat. A nebraskai egyetemen revitalizációs, dokumnetációs projektekkel segítik fennmaradását.

 

 

onodrim: lásd Középfölde nyelvei

orija:

Indiában beszélt indoeurópai (közelebbről: indoárja) nyelv. 33 millió beszélőjével a világ nagy nyelvei közé tartozik.

 

orosz:

A világ egyik fő nyelve; (az oroszt első, illetve második nyelvként használókat együttesen tekintve) beszélőinek száma  254 millió és 285 millió között van. Az orosz a keleti szláv nyelvek közé tartozik (az ukránnal és a fehérorosszal együtt). Az orosz cirill ábécét (kisebb módosításokkal) sok nyelvre alkalmazták a korábbi Szovjetunió területén.

 

 

ozsibva: Az algonkin nyelvcsaládba tartozó nyelv vagy nyelvjáráscsoport; 56 000 beszélőjével az egyik legnagyobb észak-amerikai őshonos nyelv – de még így is veszélyeztetett. Kanadában és az Egyesült Államokban beszélik.

ös (csulim):

Szibériában beszélt, a szibériai török nyelvek közé tartozó veszélyeztetett nyelv. További információk és példák: http://www.endangeredlanguages.com/lang/clw 
perzsa, óperzsa:

Az óperzsa egyike azoknak a nyelveknek, amelyek a legősibb írásformában, az agyagtáblákon rögzített ékírásban maradtak fenn. A perzsa az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. A modern perzsa (fárszi) a világ egyik legnagyobb nyelve.

 

piraha

Brazíliai veszélyeztetett nyelv; a mura nyelvcsaládhoz tartozó nyelv. Tudj meg többet erről a nagyon érdekes nyelvről és beszélőiről itt: http://pib.socioambiental.org/en/povo/piraha/803

 

portugál: A portugál indoeurópai nyelv, amely a legközelebbi rokoni kapcsolatban a következő nyelvekkel áll: katalán, spanyol és okszitán. A portugál bolygónk egyik legnagyobb nyelve, világszerte 215 millióan beszélik.
port vato: Az ausztronéz port vato nyelv egyike annak a hat nyelvnek, melyet egy kis szigeten, Ambrym szigetén (Vanuatu) beszélnek. A port vato mellett még az alábbi nyelveket használják a szigeten: daakaka, daakie, dalkalaen, lonwolwol és az észak-ambrymi nyelv.
puma: A puma a Nepálban beszélt száznál is több nyelv egyike. A sino-tibeti nyelvcsalád tibeti-burmai ágán belül a kiranti csoportba tartozik. A 2001-es népszámlálás szerint 4310 beszélője van. Veszélyeztetett nyelv, mivel főleg felnőttek beszélik, akik rendszeresen használnak egy másik nyelvet is – a hivatalos nepálit és/vagy egy másik kiranti nyelvet, például a bantawát vagy a chamlingot (forrás: Ethnologue). További információ a DoBeS Chintang és Puma projektről: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/chintangEz a honlap információkat tartalmaz a nyelvről és a kultúráról, és fényképeket, audiofelvételt mutat be. A puma korpusz a DoBEs archívumban még több információt és forrást kínál nem regisztrált felhasználóknak is.

punu:

Bantu nyelv, Kongóban és Gabonban beszélik. 130 ezer beszélőjét tartják számon.

 

roman: A román az indoeurópai nyelvcsalád keleti újlatin ágához tartozik. Beszélői Romániában, Moldovában és a szomszédos országokban élnek. Amikor Moldova szovjet szocialista köztársaság volt, az ott beszélt nyelvet moldávnak hívták és cirill betűkkel írták, de 1989 után a román írott nyelvben majdnem mindenhol áttértek a latin ábécé használatára (kivéve a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot vagy Transznisztriát, Moldova és Ukrajna határánál).
rotokasz: A rotokasz a keleti-pápua nyelvekhez tartozó nyelv. Körülbelül 4000 ember beszéli egy Új-Guinea keleti partjaihoz közel eső szigeten, Pápua Új-Guinea Bougainville nevű tartományában. (Wikipédia).

ruszin:

A ruszin nyelvcsoport (melyet sokan inkább az ukrán nyelv dialektusainak tekintenek) az alábbi keleti szláv nyelvváltozatokat tartalmazza: a lemko Lengyelországban (majdnem 7 000 beszélővel), kelet-szlovákiai dialektusok Szlovákiában (körülbelül 24000 beszélő), a Kárpáton túli rutén Ukrajnában és Romániában (körülbelül 560000 beszélő), két pannon-ruszin nyelvsziget Észak-Magyarországon, valamint a Vajdaság Autonóm Tartományban (Szerbia) beszélt ruszin (30 000 ember). Néhány szakirodalmi forrás az Ukrajnában beszélt bojko és hucul dialektusokat is ide sorolja. A ruszin nyelv első sztenderdizált irodalmi változata a korábbi Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén fejlődött ki – ahol ez volt az egyik hivatalos nyelv. Lengyelországban, Dél-Lengyelország 9 helyhatósági területén (Małopolska vajdaság) hivatalosan elismert kisebbségi nyelv. További információk a ruszin nyelvről: http://www.omniglot.com/writing/rusyn.htm , http://www.rusynmedia.org, http://www.rusyn.org

Interjú egy nyugat-lengyelországi lemko anyanyelvű ortodox pappal: http://www.youtube.com/watch?v=JXSxAoZiOOk

És itt hallgathatod meg  a ruszin himnuszt: http://www.youtube.com/watch?v=KBh6BKgWugk

 

rutul:

Az észak-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó lezg nyelv, melyet körülbelül 29 000 ember beszél Dagesztánban (Orosz Konföderáció) és Azerbajdzsánban. További információk a rutullal kapcsolatban:

http://www.youtube.com/watch?v=bv4l3uf4h1g

http://www.endangeredlanguages.com/lang/rut

 

seko: A seko Etiópia egyik kisebbségi nyelve, körülbelül 39 ezren beszélik. Az afroázsiai nyelvcsalád omói csoportjába tartozik. Pillanatnyilag nem számít veszélyeztetett nyelvnek, mivel felnőttek és gyermekek is beszélik otthon és nyilvános nyelvhasználati színtereken egyaránt, de helyzete sérülékeny. Az oktatás amhara és angol nyelven folyik, sok seko beszélő analfabéta. További adatok és források:http://www.endangeredlanguages.com/lang/2701
http://www.lotpublications.nl/publish/articles/004092/bookpart.pdf

sibó:

Kína északnyugati részén beszélt mandzsu-tunguz nyelv. További információ: http://www.endangeredlanguages.com/lang/sjo

 

 

singa:

A hat Ugandában található nyelv közül három kihaltnak számít: ezek a napore, nyang’i és a singa.

 

skót:

A skót nyugati germán nyelv; körülbelül 1.6 millió ember beszéli Skóciában. További részletek itt: http://www.educationscotland.gov.uk/knowledgeoflanguage/scots/index.asp

 

 

sumér:

Az ősi sumér nyelvet az ókori Mezopotámiában beszélték egészen i.e. 3000-ig. Az írásbeliséggel rendelkező emberi nyelv egyik legősibb emléke – ékírásos feliratok az Akkád Birodalomból – sumér nyelven íródott.

 

számi, számi nyelvek:

A legtöbb számi nyelv kritikus mértékben veszélyeztetett, Az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozó számi (lapp) nyelveket a közép-svédországi Dalarnától az oroszországi Kola-félszigetig nyúló területen beszélik. Valamennyi számi nyelv szerkezetét és alapszókincsét tekintve igen hasonlít egymásra. A nyelvészek tíz számi nyelvet különböztetnek meg, amelyek legalább annyira különböznek egymástól, mint a germán vagy újlatin nyelvek egymástól. A számi nyelvek egymás mellett található tagjai igen könnyen megértik egymást. A hat legnagyobb helyi nyelvváltozat mindegyike rendelkezik standardizált írott nyelvvel, a fennmaradó négy nyelvet csak néhány idősebb számi beszéli.

Valamennyi számi nyelv veszélyeztetett, mint például a: déli számi (Norvégia, Svédország): 500 beszélő kolta számi (Finnország, Oroszország): 400 beszélő kildini számi (Kola-félsziget,Oroszország): 608 beszélő A számi nyelveket beszélők az elmúlt évszázadokban kulturális és nyelvi téren is folyamatosan asszimilálódtak a norvég, svéd, finn és orosz többségi közösségekbe. Ez végül a kisebbségi nyelv használati körének beszűküléséhez vezetett, ami ma megnehezíti a számi nyelv fiatalabb generációkra történő átörökítését. A számi nyelvi helyzetet mind a nyelvcsere, mind pedig azok az intézkedések formálják, amelyeket a kisebbség és a többség a számi nyelv megőrzése érdekékeben tesz. Tudj meg többet a számi nyelvek helyzetéről:
http://scandinavian.wisc.edu/dubois/Courses_folder/Sami_readings/Week3/LanguageToday.pdf

Hallgass meg egy számi jojkát: http://www.youtube.com/watch?v=tz6CPs6geoo

 

 

szamojéd: A szamojéd nyelvek alkotják az uráli nyelvcsalád egyik ágát, a finnugor nyelvek pedig a másikat. A szamojéd nyelveket főleg Szibériában, kis közösségekben beszélik, de ezek a beszélőközösségek nagy területen szétszórva élnek. Minden szamojéd nyelv veszélyeztetett.
szanszkrit: A szanszkrit az ókori India klasszikus nyelve, szinte kizárólag csak írásban használják. Írott nyelvként kivételesen hosszú és gazdag múltra tekint vissza, ezért különösen fontos szerepe van a nyelvtörténeti kutatásokban. Az indoeurópai nyelvcsalád létezésének tényére azután derült fény, hogy kiderült, a szanszkrit nyelv rokonsági kapcsolatban áll a göröggel és a latinnal.
szerb: A szerb délszláv nyelv; a szerbek beszélik Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Macedóniában.Ellentmondásos annak a megítélése, hogy a szerb, a horvát és a bosnyák önálló nyelvek-e vagy pedig ugyanannak a nyelvnek a dialektusai. Ezeknek az etnolektusoknak a szókincse és nyelvtana nagyon hasonlít egymáshoz, ugyanakkor kulturális és politikai megfontolásokból manapság gyakran önálló nyelvekként tekintenek rájuk. A szerb írott nyelv általában cirill betűs, de a latin ábécét is használják.
szerbhorvát: lásd szerb és horvát

szudáni:

A szudáni nyelvek az afrikai nyelvek egy csoportja. Az ide sorolható nyelvek száma 800 körüli, beszélőik száma 300 millió lehet. A szudáni nyelvek közül a hausza rendelkezik a legnagyobb lélekszámmal, kb. 30 millióan beszélik.

 

 

sziléziai: A szilézai nyelv  nyugati-szláv dialketusokat foglal magába, melyeket Dél-Lengyelországban és Csehország északkeleti részén beszélnek. Habár több mint 56000 ember nyilatkozott úgy (2002-ben), hogy az otthoni nyelvhasználati szintéren használja, Lengyelországban nem ismerik el regionális/kisebbségi nyelvként, mivel a lengyel politikusok és dialektológusok úgy tartják, hogy a sziléziai a lengyel nyelv egyik nyelvjárása. A magát sziléz nemzetiségűnek valló cseh állampolgárok száma meghaladja a tízezret. A sziléziai nyelv kodifikációja és sztenderdizációja napjainkban nagy ütemben zajlik. Lásd például: http://en.wikibooks.org/wiki/Silesian  A sziléziait fenyegető legfőbb veszély az, hogy asszimilálódik a domináns lengyel nyelvhez.

szlovák:

A szlovák a lengyelhez hasonlóan nyugati-szláv nyelv. A Szlovák Köztársaság nemzeti nyelve; körülbelül 7 millióan beszélik a világon.

 

szurzsik:

A szurzsik a parasztok nyelveként számontartott  ukrajnai nyelvváltozat (a szó eredeti jelentése: rossz minőségű, zabból és rozsból készült kenyér). A faluról frissen a városba került emberek beszélik, olyan nyelvhasználati színtereken, mint az utca és a piac. A szurzsik annak a „számos változatban létező ukrán-orosz , ill. orosz-ukrán kevert nyelvnek a pejoratív megnevezése, amelyben a két keleti-szláv nyelv szerkezeti elemei keverednek össze egymással” (Bernsand 2001: 40)

 

 

szuahéli: A szuahéli a niger-kongói nyelvcsalád bantu ágához tartozik. Kelet-Afrika legfőbb nyelve, amelyet második nyelvként körülbelül 40 millióan beszélnek (az anyanyelvi beszélők száma csak 6 millió). A szuahéli hivatalos nyelv Tanzániában, Kenyában, Ugandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Comore-szigeteki Unióban.
taa: A taa (más néven !xóõ vag !xuun) nyelv beszélőinek száma nagyjából 500 fő Namíbiában és hozzávetőleg 4000 Botswanaban (forrás: DoBeS Taa project). Nem mindegyikük beszéli jól a nyelvet, ezért a borúlátóbb becslés az összes beszélő számát 2000 és 2500 közé teszi (lásd:  http://www.endangeredlanguages.com/lang/593). A taa a tuu (vagy déli koiszan) nyelvcsoportba tartozik, amely más nyelvekkel együtt hagyományosan a koiszan nyelvek csoportját alkotja. Az itt közölt példa a Namíbiában beszélt nyugati !xoo nyelvjárást mutatja be. „Bár néhány helyen ma is nőnek fel gyerekek, akiknek ez az anyanyelve, a taa súlyosan veszélyeztetett nyelv. Ennek oka a mindkét országbeli taa anyanyelvi beszélők rossz társadalmi és gazdasági helyzete, a soknyelvű környezet, amelyben élnek és az oktatási anyag hiánya.” (DoBeS Taa project). Hatalmas fonémakészletének köszönhetően a taa jól ismert nyelv a nyelvészek körében: a csettintő hangokat is beleértve több mint 80 mássalhangzót (a pontos szám a különböző elméletektől és értelmezésektől függően változik) és 20 magánhangzót tartalmaz. Két hangszínt is megkülönböztet (magasat és mélyet).További adatok és források: 1. Némi információ és sok példa (hangfelvétel, videó, átiratok) itt: http://www.endangeredlanguages.com/lang/5932.DoBeS taa-projekt: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/taa  Ez az oldal rövid leírás ad a nyelvről, a földrajzi elhelyezkedésről és a kultúráról. A DoBeS archívum taa korpuszában további információk és források találhatók; néhányuk a nem regisztrált felhasználók számára is elérhető.

tagalog:

Más néven filippínó nyelv, a maláj-polinéz család tagja. A Fülöp-szigetek hivatalos és egyben legfontosabb közvetítő nyelve. Anyanyelvként kb. 15 millióan beszélik, második nyelvként 70 millió körüli a használóinak száma. Több nyelvjárásra oszlik, a standard nyelv alapja a művelt manilaiak tájszólása. A nyelvet erős spanyol hatás érte.

 

tahuata:

Egyike a dél-marquesas-szigeteki dialektusoknak: az  ún. „polinéz mag” keleti nyelvcsoportjába tartozik. Közeli kapcsolatban áll a hawaii nyelvvel, a maorival és a rapanuival. Az Ethnologue (2009) 2100 embert (főleg halászokat) említ, akik Francia-Polinézia három jelentős szigetén – Tahuatán, Hiva Oán és Fatu Hiván  – a helyi, különböző, de kölcsönösen jól megérthető, dialektusokat beszélik. Az észak-marquesasi dialektusok saját nyelvcsoportot alkotnak. További információk: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/marquesan 
tamil: A dravida nyelvcsaládba tartozó nyelv. x70 millió ember beszéli Dél-Indiában és Sri Lankán (ahol ez az egyik nemzeti nyelv).

tatár:

Tágabb értelemben az altaji nyelvcsaládba tartozó török nyelvek bizonyos változatainak az összefoglaló neve. Számos tatár nép beszéli Eurázsiában, többek között: a kazáni vagy volgai tatárok Tatárföldön (Oroszországi föderáció) a szibériai tatárok a lengyel-litván-fehérorosz tatárok – akik évszázadokkal ezelőtt elvesztették eredeti tatár anyanyelvüket – lásd: http://tataria.eu a krími tatárok – etnikai és nyelvi szempontból is önálló nép. Lásd: http://www.princeton.edu/~turkish/aatt/tatar.htm

 

 

tay boi: Vietnámban beszélt francia-alapú pidzsin nyelv.
telugu: A dravida nyelvcsaládba tartozó indiai nyelv. Anyanyelvi beszélőinek száma 70 millió fölött van.

temne:

A temne a niger-kongói nyelvcsalád mel ágához tartozó nyelv. Körülbelül 2 millió ember beszéli anyanyelveként Sierra Leoné-ban. A 2009-es Ethnologue szerint a temnékhez közel eső területeken további 1,500,000 ember használja lingua francaként.

 

teop: A teop nyelv az ausztronéz nyelvek óceániai ágához tatozik. A Pápua Új-Guineában található Bougainville szigetén beszélik. A beszélők számát a vonatkozó becslések 5000 és 10 000 közé teszik. További információkat és példákat a teop dokumentációs projekt honlapján találsz:  http://www.mpi.nl/DOBES/projects/teop
thai: A thai, vagy pontosabban sziámi vagy közép-thai, Thaiföld hivatalos nemzeti nyelve, és a thai nép, valamint a thai kínaiak anyanyelve. A kam-thai nyelvcsaládba, a thai ághoz tatozik. (Wikipedia)
tibeti, klasszikus tibeti: A klasszikus tibeti a 10-12. században tibeti írással lejegyzett szövegek nyelve; valamint a Kínai Népköztársaságban található Tibeti Autonóm Tartomány hivatalos nyelvének, a modern sztenderd tibetinek az alapja. A tibeti nyelvek alkotják a sino-tibeti nyelvcsalád egyik ágát.
tok pisin: A tok pisin Pápua Új-Guineában hivatalos nyelv, és egyúttal az általános kommunikáció nyelve. Kreol nyelv, amely egy angol-alapú, melanéziai nyelvek elemeit is tartalmazó pidzsinből alakult ki.
totoli: A totoli ausztronéz nyelv; Indonéziában beszéli körülbelül 25.000 ember. A totoli veszélyeztetettség szempontjából sérülékeny nyelv. Itt található egy link a totoli dokumentációs projekthez: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/totoli

totonak:

Mexikóban, Veracruz, Puebla és Hidalho államokban beszélt, a mezoamerikai nyelvek egy csoportja.

 

török nyelvek: Nyelvcsalád, melynek nyelveit Eurázsiában beszélik, Délkelet-Európától Nyugat-Kínáig. A legnagyobb török nyelvek a (törökországi) török, az azerbajdzsáni, az üzbég és a kazah. Ezenkívül létezik még számos kicsi, veszélyeztetett török nyelv, például a tatár nyelvek, az örmény-kipcsak, az ös (csulim) és a karaim.
török: A török (törökországi török) a török nyelvek családjához tartozik. A többi török nyelvet főleg Közép-Ázsiában és Észak-Eurázsiában beszélik. Több mint 60 millió beszélőjével a világ egyik nagy nyelve.
ubih:

Az ubih a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágához tartozó nyelv volt; utolsó beszélője 1992-ben halt meg.

 

udmurt (votják): Az udmurt (votják) finnugor nyelv, melyet főleg az Udmurt Köztársaságban (Orosz Föderáció) beszélnek, ahol hivatalos nyelvi státusza van. 2012-ben Oroszországot a Buranovszkije Bábuski nevű együttes képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon egy olyan dallal, amelyet részben udmurtul énekeltek. Második helyezést értek el. Itt megnézheted a Buranovszkije Bábuski előadását: http://www.youtube.com/watch?v=BgUstrmJzyc
ukrán:

Az ukrán a szláv nyelveken belül a keleti-szláv ághoz tartozik. Ukrajna hivatalos államnyelve. Az ukrán anyanyelvű lakosság az ország nyugati részén él nagyobb számban; a keleti országrészben több az orosz beszélő. A 2001-es népszámláláskor az ország népességének 85.2%-a nyilatkozott úgy, hogy beszél ukránul.(http://2001.ukrcensus.gov.ua/rus/results/general/language/)

 

 

ugariti:

Az ugariti a sémi nyelvek közé tartozó, kihalt nyelv. Létezése akkor vált ismertté, amikor 1928-ban agyagtáblákra írt, ékírásos, 12-14. századi ugariti szövegeket fedeztek fel.

 

urdu: Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó urdut (urdu nyelven: ردُو‎ )  60 millió ember beszéli, főleg Pakisztánban és Indiában. Ssok nyelvész az urdut és az Indiában beszélt hindit ugyanannak a nyelvnek tartja; ennek ellenére, szociopolitikai megfontolásokból, különálló nyelvekként kezelik őket.

varjú indiánok nyelve:

A varjú indiánok (angolul crow, saját nyelvükön Absaroka, Apsaloka vagy Apsalokee) a régi időkben a Yellowstone folyó völgyében, a Bighorn-hegység lábánál éltek. Több tekintetben is kitűntek a többi síksági indián nép közül, egyrészt sudár, magas (180 cm magasságot is elérték) termetükkel, illetve azzal, hogy nagyon sok lovat tartottak. Magasságuk mellett azzal is feltűnést keltettek, hogy a férfiaknak derékig érő, hosszú hajuk volt. Fehér emberrel először 1743-ban találkoztak, méghozzá a francia La Vérendrye testvérek személyében, ők is különösen jó kiállásúnak írták le a törzs tagjait. A törzs nevének jelentése “a nagy csőrű madár gyermekei”. A varjak két nagyobb csoportra oszlottak az idők folyamán, a hegyi varjakra (Mountain Crow) és a Missouri mellett élő folyómenti varjakra (River Crow). A varjú indiánok a sziú nyelvcsalád Missouri-völgyi ágába tartozó nyelvet beszélnek, legközelebbi rokonaik a hidatsza indiánok voltak.

 

 

vepsze: A vepsze nyelvet Oroszországban beszélik az Onyega, a Ladoga tavak környékén, valamint Szentpétervár közelében. Származását tekintve az uráli nyelvcsaládba tartozik, és igen közeli rokona pl. a finn nyelvnek.Az 1989-es népszámlálás szerint 12 ezren vallották magukat vepszének, akik közül kb. minden második ember beszélte ténylegesen a nyelvet. 2002-ben ez a szám 8 ezerre csökkent, 2012-ben pedig 6 ezer alá, és a vepsze nemzetiségűek egyharmada tud vepszéül.A vepsze tehát veszélyeztetett nyelv, minthogy a gyerekek és a fiatal felnőttek oroszul beszélnek.

verlan:

A francia argó egyik változata. A francia szlengben régi tradíció szavak alkotása a szótagok átrendezésével. Magát a verlan szót is így alkották l’envers ellenkező’ jelentésű szóból, ejtsd: lan-ver). Ebben a nyelvváltozatban a szavak a kiejtett szótagok felcserélésével jönnek létre. Sok szó a szex és a drogok témaköréből származik, lehetővé téve használatukat bármilyen hivatalos közegben is. Elsősorban városban élő fiatalok használják jelezve ezzel az összetartozást. Jellegzetes verlan példa a beur (az arabe szóból alkották), amit a francia születésű észak-afrikai származású emberek megnevezésére használnak. A verlan a francia hip-hop zeneszövegekben is elterjedt és népszerű.

 

 

vietnámi:

76 millió beszélőjével a világ egyik nagy nyelvének számít. Az ausztroázsiai nyelvcsaládba tartozik. Az Ázsiában beszélt nyelvek többségével ellentétben, a vietnámi a (módosított) latin betűs írást használja.

 

vőro és szetu: A balti finn nyelvekhez tartozó déli észt võro és szetu  nyelvet 70, illetve 10-13 ezer ember beszéli Észtország déli részén (a szetut az Oroszországgal határos területeken is). Ezekben a nyelvekben az északi észt változatokhoz képest jelentősen eltérő irodalmi nyelv alakult ki, és beszélőik önálló nyelvként tekintenek anyanyelvükre (a szetu esetében ehhez még ortodox vallási és kulturális identitás is társul) – ennek ellenére az észt államtól nem kaptak semmilyen hivatalosan elismert státuszt, ami gyengíti a nyelvek életképességét. Mindazonáltal a nyelv(ek)et néhány iskolában és iskolán kívüli kurzusokon is tanítják.  A Vőro Intézet honlapja: http://www.wi.ee Hallgass  meg egy szeto kórust: http://www.youtube.com/watch?v=rLJQW8s0LyM
waripiri: (a továbbiakban: jirriwirri)
walesi: A kelta nyelvek brit ágához tartozik. A Nagy-Britaniában beszélt nyelvek közül a legősibb. Wales-ben a népességnek nagyjából a 19%-a (kb. 568,500 ember) nyilatkozott úgy, hogy beszéli a walesi nyelvet. (http://www.ons.gov.uk/ons/
wenyan (kalsszikus kínai): Klasszikus kínai irodalmi nyelv.
wichita: A wichita nyelvet csak néhány idős beszélő használja (legtöbbjük csupán néhány szót vagy mondatot tud) az amerikai Oklahomában. Az amerikai őshonos indián nyelvek kaddo családjához tartozik.
További információ: http://www.colorado.edu/linguistics/faculty/rood-old/Wichita/aboutproj.htmlItt meghallgathatsz két mondatot wichita nyelven az egyik utolsó beszélőtől: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/wichita/data

wilamowicei nyelv:

Wilamowice egy 3000 lakosú kisváros a sziléziai Bielsko-Biała közelében, Dél-Lengyelországban. Körülbelül 50-60 lakója még mindig beszéli a wimisioeri-nek hívott archaikus regionális német nyelvet. A nyelvészek úgy tartják, hogy ez a változat egészen a közép felnémet dialektusokig vezethető vissza, és német telepesekkel került Lengyelországba, a középkorban. A nyelvet már nem adják tovább a következő generációknak, de történnek erőfeszítések az etnolektus és a helyi kultúra újjáélesztésére. Lásd: http://www.youtube.com/watch?v=8nbJ9fW7WWk

.

 

 

wu:

A wu a kínai nyelv egyik nagyobb nyelvjárása. A kínai nyelv korántsem egységes, összesen hét nagyobb nyelvjárást különböztetnek meg egymástól. Ezen nyelvjárásoknak, dialektusoknak a nyelvészeti besorolásáról máig viták zajlanak, hiszen inkább önálló nyelvekről beszélhetünk, semmint nyelvjárásokról. A Kínai Népköztársaság lakosságának mintegy 70%-a az északi nyelvjárást, a mandarin kínait beszéli, mely egyben az ország hivatalos nyelve is. A wu nyelvjárásnak (vu-jü /吳語), kb. 77 millió beszélője van, mely Kína lakosságának 8,5%-a. Zömében Jiangsu és Zhejiang tartományban, illetve Sanghajban beszélik. A Wu nyelvjárás magába foglalja a sanghaji nyelvet (vagy nyelvjárást) is.

 

 

yagua: A Peruban beszélt nyelv a peba-yagua nyelvcsalád egyetlen még élő tagja. http://wals.info/chapter/66
yaka: A yaka bantu nyelv; Közép-Afriában beszélik.
yemba: A niger-kongói nyelvcsalához tartozó nyelvet az afrikai Kamerun nyugati részén beszéli 300 000 ember (az Ethnnologue 2009 adata).
yeri: A yeri a pápua új-guineai Torricelli hegyvidéki nyelvek közé tartozik. Veszélyeztetett nyelv: a yerit beszélő faluban a legtöbb fiatal már a tok pisint, Pápua Új-Guinea nemzeti nyelvét beszéli
yurakaré: Brazíliában, a Cochamambától északnyugatra fekvő területeken beszélt nyelv. Becslések szerint beszélőinek száma 1800 és 2680 között van (http://www.endangeredlanguages.com/lang/1634 ). Valamennyien kétnyelvűek:  másik nyelvük a  spanyol. Bár számos nyelvész próbálja rokonítani más amerikai nyelvekkel, a yurakaré izolált nyelv, ami azt jelenti, hogy egyetlen nyelvcsaláddal sem áll bizonyítottan rokonságban. Súlyosan veszélyeztetett nyelv. DoBeS Yurakaré projekt: http://www.mpi.nl/DOBES/projects/yurakare Ezen a honlapon további információkat találsz a nyelvről és a népről, történelmükről és kultúrájukról, valamint a terület földrajzáról.
zayse: A zayse az afroázsiai (sémi-hámi) nyelvcsalád omói ágához tartozik.  Etiópiában körülbelül 18 500 ember beszéli.
zuni: Amerikai indián őshonos nyelv, Új-Mexikóban és Arizonában beszélik. Nincs ismert nyelvrokona.
žemaitis: A žemaitis balti nyelvjáráscsoport; beszélői a litván nyelvterületen belül élnek, de területileg és  történelmi, írásbeli hagyományaikat tekintve elkülönülve. Nem tartják önálló nyelvnek. Beszélői sokat tesznek azért, hogy a žemaitis Litvániában hivatalos (politikai és társadalmi) státuszt kapjon. Böngéssz az egyre bővülő žemaitis wikipédián (Žemaitian Vikipedeje): bat-smg.wikipedia.org; Hallgass meg hagyományos žemaitis dalokat: http://www.youtube.com/watch?v=55dSe9fTxRs