1. Olvasd el az alábbi cikkrészletet, amely a Magyar Nyelv Napjáról írt beszámoló részlete. Egyetértesz-e a cikkírónak a magyar nyelvről megfogalmazott véleményével? Meg tudod-e indokolni véleményedet?
…Idegen nyelvi ismereteinket is bővíthettük, amikor megtudtuk, hogy a japán titkárnő neve „Icuka Magacuki”, és hogy a görög kártyást „Namilesz Teosztasz”-nak hívják. Rákaptunk a falusi energiaitalra, a „Kútbul”-ra, és meglepődtünk a felismerés nyomán, hogy a molyok a szekrényben „Edda blúz”-t énekelnek. …Ilyen élményekkel gazdagodva azt hiszem, mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy régen nem élveztünk ennyire egy nyelvtanórát.
A magyar nyelv gazdagsága és szépsége engem mindig is lenyűgözött, és ahogy édesapám is tanított, nagyon büszke vagyok rá, hogy a magyar nyelv messze a legkifejezőbb és leggyönyörűbb az egész világon. Ezúton szeretném megköszönni diáktársaimmal együtt tanár úrnak a sok új élményt és a vidámságot, hogy így ünnepelhettük a magyar nyelv nagy napjának évfordulóját. Végezetül hadd idézzek még nyelvünk játékosságából: aki eddig a sátor tetején lakott, annak a Sátoraljaújhely.
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja, hogy a diákokkal felismertesse a beszélőknek az anyanyelvük iránt gyakran tanúsított elfogultságot. Mivel általában az anyanyelvét mindenki jobban ismeri, mint a később elsajátítottakat, azon árnyaltabban tudja megfogalmazni gondolatait, több szinonimát ismer, kifejezőbbnek tartja. (Sok esetben vélt vagy valós számokkal támasztják alá a magyar nyelv értékesebb voltát.) Ezt a természetes pozitív érzelmi viszonyulást azonban nem szabad összekeverni a nyelvészeti tényekkel.
2. Olvasd el az alábbi, interneten terjedő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy “tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!
Tényszerűnek vagy szubjektívnek találod a fenti szöveget? Miért?
Valóban egyedi vonás-e az alanyi és a tárgyas ragozás megléte? Nézz utána, milyen ragozások vannak pl. a mordvin / baszk / eszkimó nyelv(ek)ben!
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja, hogy a diákokkal megismertesse az anyanyelvről szóló lelkes, ámde amatőr megjegyzések, kinyilatkozások sajátságait? A fenti részletben is több jele van a pozitív viszonyulásnak, mint az egzakt kijelentéseknek és az értelmezhető számadatoknak. (Példákat nem találunk, nem tudjuk pontosan, mi 36 és mi 46: beleértve a szám és személy szerint ragozott alakokat).
Valójában a világ számos nyelve ismeri a tárgyas ragozást, az internetes kutatómunkára ösztönző feladatban szereplők is.
Ami pedig a számokban kifejezhető rekordokat illeti, vannak olyan nyelvek, amelyekben több tagú a rendszer. A legészakibb hanti nyelvjárásban, az obdorszkiban a ragozás utal az alany számára és személyére, valamint a tárgy számára is. Mivel az egyes és a többes szám mellett kettes szám is létezik (pl. én – te – ő; mi ketten – ti ketten – ők ketten; mi – ti – ők), illetve a kettes szám a tárgy számában is megjelenik, ezért a magyar 6-tal szemben 27 tárgyas ragozású alakkal számolhatunk minden igeidőben. Az alábbi táblázat a jelen idejű alakokat mutatja.
3. Hallottatok-e arról, hogy a nyelvek speciális tudást is hordozhatnak a beszélők közvetlen környezetéről és életmódjáról? A nyelvekben kódolt tudás egy példájáról olvashattok az alábbi szövegben. Tudnátok-e hasonló példát hozni a magyar nyelvből?
„Sokáig egyetlen fajtának hitték a szárnyain többnyire két csíkot viselő, élénk türkizkék foltú (Astraptes fulgerator) lepkét, de egy mexikói törzs, a közép-amerikai tzeltalok jobban tudták: nyelvükben különböző elnevezéssel illették a lárvákat attól függően, hogy milyen terményt támadtak meg. Az európai biológusok a tzeltalok nyelve alapján végül tíz különböző fajtát tudtak elkülöníteni az addig egységesnek hitt fajon belül.
Hasonló példa a brazíliai kayapo nyelv is, amelyet csak 4 ezren beszélnek. Ezen a nyelven 56 méhfajtát különböztetnek meg repülési mintájuk, vagy az általuk előállított méz minősége alapján.”
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja a nyelv és az életmód, a kultúra összefüggéseire irányítja rá a figyelmet. Ezek egyik könnyen bemutatható példája, hogy az állattartó, illetve a növénytermesztésből élő társadalmakban igen kifinomult rendszere, nagy szókincse lehet a különböző állat-, illetve növényfajták megkülönböztetésének. Az állatok elnevezései a kor, nem, szín, mintázat, ivarérettség, termékenység stb. pontos jelölésére alakulnak ki (pl. a rén-, marha- vagy lótartásban, mely utóbbiakra magyar példákat is gyűjthetnek a diákok).
4. Derítsd ki az alábbi, latin névvel megadott növények hivatalos nevét és népi elnevezéseit! Válaszd ki azt, amelyik szerinted lényegeset árul el a növényről!
Cotinus coggygria Scop
Gypsophila paniculata
Succisa pratensis Munch.
Pulmonaria officinalis
Tanacetum vulgare L.
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja, hogy a diákok magyar nyelvű példákat lássanak arra, hogy pl. biológiai, gyógyászati ismereteket is hordozhat az egyes nyelvek speciális szókincse.
Cotinus coggygria Scop = cserzőfa
Gypsophila paniculata = szappangyökér
Succisa pratensis Munch. = fekélyfű
Pulmonaria officinalis = tüdőfű
Tanacetum vulgare L. = gilisztaűző varádics
5. A tanult idegen nyelvek közül válassz egyet, és vesd össze a fenti növények elnevezéseit a magyar nevekkel! Hasonlóságokat vagy különbségeket találtál?
Megoldási javaslatok és háttér-információ
A feladat az előző tanulságokat továbbgondolva arra irányítja rá a figyelmet, hogy az egyes nyelvek elnevezései az adott gyógynövényeknek nem feltétlenül ugyanazt a tulajdonságát emelik ki: utalhatnak a növény más hatására, összefügghetnek a gyógyhatás vagy vegyi tulajdonság mellett még a látvánnyal is, lehet mitológiai hátterük stb. Vagyis minden nyelv szókincse hordoz természettudományos értékeket IS. Az alábbi példák az angol elnevezésekkel vetik össze az előzőkben bevezetett magyar (hivatalos és népi) gyógynövényneveket.
Cserszömörce (cserzőfa) = Cotinus coggygria Scop= smoke bush, smoke tree ‘füst + bokor / fa’
Forrás: http://naturportal.hu/gyogynovenyek/cserszomorce
Galium verum
magyar: Tejoltó galaj = Szent Antal virága, Szent Iván virága, Szent János virága, kásafű, tejzsugorító fű, Szent Iván seprűje
angol: Lady’s Bedstraw or Yellow Bedstraw - Frigg was the goddess of married women in Norse mythology. She helped women give birth to children, and as Scandinavians used the plant Lady’s Bedstraw (Galium verum) as a sedative, they called it Frigg’s grass
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Galium_verum_var_asiaticum.jpg
Succisa pratensis
magyar: Ördögharaptafű = fekélyfű
angol: Gipsy-rose ‘cigányrózsa’ = Scabious ‘rühes’ = Devil’s-bit ‘ördögharapta’- They were used to treat Scabies, and other afflictions of the skin including sores caused by the Bubonic plague. The short black root was in folk tales bitten off by the devil, angry at the plant’s ability to cure these ailments
http://fr.wikipedia.org/wiki/Succisa_pratensis
Gypsophila paniculata
magyar: fátyolvirág = magyar szappangyökér = szappanozófű = patikai tajtékozófű = ebmankóró = boglyas dercefű
angol: baby’s breath
http://en.wikipedia.org/wiki/Gypsophila_paniculata
Az alábbiakban a nyelvi sokféleség társadalmi vonatkozásaihoz kapcsolódó feladatok következnek
6. Végezzetek becsléseket az alábbi kérdésekre válaszolva! Írjátok le, majd vessétek össze becsléseiteket!
- Hányan élnek Európában?
- Hány független országban élnek az európaiak?
- Az európaiak a bevándorlók nyelvét nem számítva hány nyelvet beszélnek?
- A 12 legnagyobb nyelvet a lakosságnak vajon hány százaléka beszéli?
- Mit gondolsz, hányadik nagy nyelv a magyar Európában?
Megoldási javaslatok és háttér-információ
A feladat bevezető jellegű. Célja, hogy a diákokat informálja a nyelvek számáról és a beszélők közti megoszlásáról. Ezzel lehet indítani azt a gondolatmenetet, mely elvezet ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvek problémája nem marginális, vagy arányai miatt elhanyagolható probléma.
Európa 690 millió lakosa 45 független országban él, és – a bevándorlók nyelvét nem számítva – 63 nyelvet beszél. 12 nyelvet beszél 85 %, és 51 nyelvet 12 %. A magyar Európában a 14. legnagyobb nyelv.
7. a) Szerinted hány százalékot kellene elérnie egy kisebbségnek ahhoz, hogy nyelvét hivatalossá tegyék az országban? – Alakítsd ki véleményedet, majd érvelj mellette!
b) Finnországban két hivatalos nyelv van: a finn mellett a svéd is. A svéd mint idegen nyelv kötelező iskolai tantárgy a finnek számára, és az utcákon a feliratok két nyelven olvashatók. – Mit gondolsz, hány százalékot ér el a svédek aránya?
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja, hogy közös gondolkodást indítson el a többség felelősségéről a kisebbségek nyelvének, és ezzel összefüggésben kultúrájának megőrzésével kapcsolatban.
Finnországban a svéd kisebbség a lakosságnak kb. 6%-át teszi ki.
8. Milyen kisebbségi nyelvekről tudsz Magyarországon? Mikor mondhatjuk, hogy egy ország nyelvileg sokszínű?
Megoldási javaslatok és háttér-információ
A feladat célja – amellett, hogy a hivatalosan elismert kisebbség fogalmát és az ide tartozó hazai kisebbségekkel megismerteti a diákokat –, hogy a beszélgetésben a diákok kimondják vagy megismerjék a következő szempontokat vagy tényezőket:
- nem csupán a nyelvek nagyobb száma a kérdés egy országon belül a nyelvi sokszínűség megítélése szempontjából
- a különböző nyelvet beszélők tekintsék egymást partnernek
- a különböző nyelvet beszélők valamennyire ismerjék egymás nyelvét
- a kisebbségi nyelvek színterei érzékelhetőek legyenek a nyelvi többség számára (azaz ne szoruljon vissza családi vagy csoportnyelvvé)
Magyarországon 13 hivatalosan elismert kisebbség van: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Természetesen lehet szaporítani a sort az el nem ismert kisebbségekkel, kisebbségi nyelvekkel is.
9. Olvasd el az alábbi szöveget, majd próbálj válaszolni a kérdésre!
Amint a nyelvrokonsággal kapcsolatos tanulmányaitokból ismert, a hanti a magyar egyik legközelebbi rokon nyelve, amelyet Oroszországban, közelebbről Nyugat-Szibériában, az Ob és mellékfolyói mentén beszélnek. A hantik réntartó, halász-vadász, részben letelepedett életmódjáról, jellegzetes népköltészetéről, sajátos ruházkodásáról stb. viszonylag sokat tudunk az utazók és a gyűjtők jóvoltából. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magukat hantinak vallóknak harmada, mintegy tízezer fő beszéli a nyelvet. A hanti veszélyeztetett nyelv, mert az újabb generációk már nem adják át gyerekeiknek.
Szerinted miért választják a hantik saját nyelvük helyett az oroszt?
Megoldási javaslatok és háttér-információ
A cél az, hogy a diákok – ha az oroszországi nyelvi helyzetet nem ismerik is pontosan – elgondolkodjanak, vajon miért adják fel általában nyelvüket a kisebbségek. Nyilvánvalóan előkerülnek a gazdasági előnyök, a domináns nyelv nagyobb társadalmi tekintélye (presztízse), esetleg a fenyegetettség érzése, azaz a politikai elnyomás. Oroszországban a 20. század első felétől szigorú tiltások és büntetések hatására a gyerekek az oroszt használták a bentlakásos iskolákban. Ma már a szülők maguk látják úgy, hogy nincs értelme a hantit megtanítani a gyerekeknek, mivel csak az orosszal fognak tudni jövedelmező munkát kapni, hivatalos ügyeket intézni, továbbtanulni stb. A hagyományos hanti folklór – amelynek részei voltak pl. a sok ezer soros hősénekek is, amelyeket szóban örökítettek át egymásnak az énekesek, illetve az egyéni ének is, amelyet mindenki saját magáról vagy egy konkrét személyről alkotott és énekelt – eltűnőben van, már nem élnek a jó énekmondók. Sajátos népviseletük és kézműves kismesterségeik még tanulmányozhatók a hagyományos foglalkozást űző csoportokban.
10. Kell-e, illetve lehet-e tenni valamit a kisebbségi helyzetben lévő nyelvek megmaradásáért? Gyűjtsetek érveket és ellenérveket!
Megoldási javaslatok és háttér-információ
Célja közös vagy egyéni gondolkodás a tudományos és társadalmi felelősségvállalásról. – A nyelvészek sincsenek azonos állásponton arról, közbe szabad-e / kell-e lépni, ha egy beszélői közösség egyik nyelvről áttér egy másikra. Vannak, akik ezt természetes folyamatnak tartják, mivel mindig is jellemző volt, hogy nyelvek haltak ki (és az is, hogy újak jöttek létre). Mások úgy vélik, hogy az utóbbi időben ez a folyamat természetellenesen felgyorsult (pl. globalizáció következtében), és ebből az következik, hogy a nagyobb nyelvek beszélőinek erkölcsi kötelessége közbelépni (pl. pozitív diszkrimináció). Elgondolkodhatnak arról, vajon hogyan éli meg az egyén, ha eltűnik a környezetéből az a nyelv, amelyen első gyerekkori élményeit szerezte; illetve arról, hogy az embert általában pozitív érzelmi viszony köti a nyelvéhez, rokonságához is ez kapcsolja a legtöbbször, az irodalmat is az anyanyelvén keresztül tudja a legjobban befogadni. – Ezeken túl a diákok szabadon gyűjthetnek ötleteket arra, hogy milyen formában lehet tenni egy nyelv eltűnéséért: a rádió- és tv-műsoroktól és a hagyományőrző kluboktól kezdve a tradicionális kultúra különféle megújításán át a modern információs technika (mobiltelefonok és szövegszerkesztők menüi, internetes szövegek stb.) is elérhetők legyenek az adott kisebbségi nyelven.
További olvasmányok és információk
Fodor István (szerk.), A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.