Veszélyeztetett nyelvek

Érvelési és szövegértési gyakorlatok szövegek alapján

A feladat célja: Mindamellett, hogy a diákok a szövegek révén sok új információt kaphatnak a nyelvi veszélyeztetettségről, a feladatok és alkalmasak szövegértési és érvelési gyakorlatra is, valamint az egyes szövegtípusok jellegzetességeinek megfigyelésére. Az 1. és a 3. feladatok elsősorban szövegértési, a 2. feladat érvelési gyakorlatokra alkalmasak. A 4. feladat pedig összefoglaló kérdéseket tartalmaz, amelyeket lehet mind előzetes tudás és vélemény felmérésére használni vagy pedig összefoglalásként, számonkérésként alkalmazni.

Megoldási javaslatok és háttérinformációk: Javasolt a mellékelt szövegek feldolgozása akár csoportmunkában akár más munkaformában is megoldható.

1.       Küzdelem a nyelvek kihalása ellen

Készítsetek pókhálóábrát a szövegből! Figyeljétek meg alaposan a szöveg szerkezetét, aszerint építsétek fel az ábrát!

Küzdelem a nyelvek kihalása ellen
[Szoták Szilvia: A veszélyeztetett nyelvekről: Kisebbségkutatás, 2004./1]

Az UNESCO által közzétett adatok szerint a világon lévő kb. hatezer nyelv 52%-át tízezernél kevesebben, 28%-át ezernél kevesebben, 10%-át száznál is kevesebben beszélik. A nyelvek 83%-a egy-egy ország területére esik, és a jövője az adott kormány politikájától függ. Megjegyzendő az is, hogy a Föld lakosságának 49%-a a tíz nagy nyelv egyikét beszéli anyanyelveként (angol, spanyol, német, francia, arab, kínai stb.).
A veszélyeztetett nyelvek problematikája nem új jelenség, mégis folyamatosan aktuális. Bár a történelem során haltak már ki nyelvek (sumér, hettita stb.), olyan mértékű pusztulással még soha nem találkoztunk, mint napjainkban. A folyamat visszafordítására nincs esély, bár az UNESCO szerint jó szándékkal a veszélyeztetett nyelvek is megmenthetők a kihalástól.
A nyelvek megmentéséért több szervezet, kutatócsoport dolgozik világszerte, ezek közül most csak hármat említünk meg:
Az egyik legjelentősebb, az ICHEL (International Clearing House for Endangered Languages) 1993-ban alakult meg a Tokiói Egyetem Kultúraközi Tanulmányok Intézetében működő Ázsiai és Csendes-Óceáni Nyelvészeti Tanszék részeként. A tanszék célja a veszélyeztetett nyelvek kutatása a világon, elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni régióban. A tanszék tagjai terepmunkát végeznek, valamint összegyűjtik a már kiadott, illetve kiadatlan anyagokat (szövegek, szótárak, fonetikai anyagok), elemzik és elektronikus formába öntik őket. Egyik legfontosabb feladatuknak a nyelvészeti adatok tárolását tekintik olyan formában (html), hogy az mindenki számára elérhetővé váljon. A japán központú társaság fontos koordinációs szerepet tölt be, s együttműködik minden olyan szervezettel, mely hasonló célokért küzd.
Az ICHEL adatbázisa jelenleg tartalmazza:

• „A veszélyeztetett nyelvek vörös könyvét”
• különböző nyelvek korpuszait (szövegek, terepgyakorlati jegyzetek, hangfelvételek, stb.),
• szövegszerkesztő programokat,
• különböző nyelveken történő szövegek kinyomtatásához szükséges betűkészleteket.

A FEL (The Foundation for Endangered Languages), azaz a Veszélyeztetett Nyelvek Alapítványa populárisabb célokat tűzött ki: támogatja és segíti a nyelvek dokumentálását, megóvását és népszerűsítését, valamint tudatosítani kívánja az emberekben minden lehetséges csatornán keresztül, hogy léteznek veszélyeztetett nyelvek. A veszélyeztetett nyelvek dokumentálását nem csak anyagilag, hanem képzéssel és publikációs lehetőségek megteremtésével is támogatja. Figyelmet fordít ezeknek az adatoknak az összegyűjtésére és minél szélesebb körben történő terjesztésére.
A TERRALINGUA Társaság célkitűzései nem sokban térnek el az előzőktől, ők a nyelvészeti és biológiai változatosság megmaradásáért küzdenek. Terveik között az szerepel, hogy segítsék megőrizni a világ nyelvi sokszínűségét és annak minden formáját, politikai, demográfiai vagy besorolási státusra való tekintet nélkül.
A „VÖRÖS KÖNYV”
1993-ban a Veszélyeztetett nyelvek programot UNESCO programként fogadták el Párizsban.
A „Veszélyeztetett Nyelvek Vörös Könyve” gyűjtőnév, amely a veszélyeztetett nyelvekkel kapcsolatos minden tevékenységet magába foglalja. Ez olyan közös munka, amelyben a világ több pontján működő kutatóközpontok vesznek részt. Az adatokhoz az egyes kutatóközpontokon keresztül juthatunk el, pl. Európa veszélyeztetett nyelveinek adatait Finnországban tárolják.
A Vörös Könyv hat kategóriába sorolja a nyelveket:

1. kihalt nyelvek (nem az ókoriak): gót, dalmát, cornwalli kelta, Mán-szigeti kelta stb.
2. csaknem kihalt nyelvek, maximum néhány tíz idős nyelvhasználóval: krími tatár
3. komolyan veszélyeztetett nyelvek, lényegesen több nyelvhasználóval, melyek között gyakorlatilag nincsenek gyermekek: vepsze, lív, jiddis stb.
4. veszélyeztetett nyelvek, néhány gyermek nyelvhasználóval, akik legalább a saját körükben részben használják a nyelvet, de ezt is csökkenő mértékben: burgenlandi horvát, ír kelta, skót kelta stb.
5. potenciálisan veszélyeztetett nyelvek nagy számú gyermekhasználóval, de hivatalos vagy egyéb módon elismert státusa nincs a nyelvnek: korzikai, lombard stb.)
6. nem veszélyeztetett nyelvek, ahol a nyelv továbbadása az új generációknak biztosított: horvát, szlovén, szlovák, magyar, német, francia stb.

                  2.       Érvpingpong csoportmunka a nyelvek kihalásáról

A csoportmunka során szerzett tapasztalatok alapján pár mondatban fogalmazd meg a saját véleményed arról, kell-e védeni a veszélyeztetett nyelveket, veszteség-e e nyelv kihalása? Miért? Érveket írj, majd állítsd erősségük szerint sorrendbe!

„Tényleg akkora tragédia, ha kihal egy nyelv? A nyelvek kihalása együtt jár azzal, hogy a jobb életlehetőségek megteremtésének reményében egyre több ember kapcsolódik be a modern világ vérkeringésébe. Elegendő, ha a több ezerből csak pár száz vagy csak pár nyelv marad meg” (The Guardian G2, 1999. október 25. David Crystal)

„A walesi csúnya, torokhangokkal teli nyelv, és a gael sem sokkal jobb. A nyelvek nem azért halnak ki, mert egy befolyásosabb nemzet így akarja (kérdezzék csak meg az észteket), hanem azért, mert megfelelő eszközök és rugalmasság híján nem alkalmasak a modern lét árnyalt kifejezésére. Az angol fantasztikusan kifinomult nyelv… A skótok és a walesiek örülhetnek, hogy a történelem hajnalától kezdve az angol nyelv befolyását élvezhették.” (Howard J. Rogers, Ausztrália) BBC News: Talking Point – Should minority languages be protected? (Wednesday, 8 March, 2000). http://news.bbc.co.uk/2/hi/talking_point/664149.stm

„Ugyanazért kell védenünk a veszélyeztetett nyelveket, amiért a veszélyeztetett állat- vagy növényfajokat is védjük. Egy nyelv kihalásával bolygónk is veszít sokféleségéből. A nyelvek esetén természetesen nem a biológiai, hanem a kulturális sokféleségről van szó, de a lényeg ugyanaz… „Minden nyelv templom”, írja Oliver Wendell Holmes, „és a beszélők lelkét a nyelv templomának ereklyetartója őrzi.” Crystal, David. 1999. Death sentence. The Guardian G2, 25 October 1999, 2-3.

 3.       Nyelvi veszélyeztetettség Lénától

Előkészítő kiselőadások az obiugor népekről a hantikról és a manysikról.

Dolgozzátok fel Lena szövegét! Hogyan érhető tetten, hogy a hanti nyelv veszélyeztetett. Gyűjtsétek ki a szövegből, hogyan látja Léna népe sorsát!

Elena Novjuhova: ”Hanti vagyok…és meg akarom őrizni a saját népem kultúráját”

http://finugor.ru/en/node/21437

Elena Novjuhova – a Finnugor Szakos Hallgatók szervezetének egykori tagja a Jugra egyetem végzős finnugor szakos hallgatója, mellette egy ősi hanti faluban, Tegiben tanít.
Ebben az évben ez a misszióm: Lerombolni a legendákat és a mítoszokat. Dagesztánban jártam. Ott megismertem egy kultúrát, egy népet, Oroszország másik régiójában. Az igazság az, hogy ők épp olyanok, mint mi, ugyanolyan álmokkal egy csodás jövőről, ugyanolyan problémákkal a jelenben. Egyszerűen ugyanolyanok vagyunk…
Én hanti vagyok. Ezt hangosan és különös hangsúllyal mondom. Én ember vagyok. Ezt hangosan és különös hangsúllyal mondom. Meg akarom őrizni a kultúránkat és a nyelvünket, mert nekem drága mindkettő. Mert senki nem létezhet a saját népe nélkül. Sztereotípiákban élünk (a mítoszokról), amiket a szüleink fektettek le. Én is a sztereotípiák áldozata vagyok, de igyekszem harcolni ellenük. Tudom, hogy minden probléma a tudatlanságból fakad.
Tegiben végeztem a középiskolát, utána egyetemre mentem. Mára diplomás bölcsész vagyok. A diplomámban az áll: Hanti specializáció. Amikor 17-18 éves vagy, a vadonból jössz, nem érted, hogy miért néznek rád furcsán, ha azt mondod, hanti vagy. A gyermekkori naivság gyorsan elillan. Pont olyan gyorsan, ahogy feléled a nemzetiséggel járó kisebbségi komplexus. Ott vagy magad egyedül. Nem elég, hogy egy kislányból cseperedtél fel, még hanti is vagy. Emlékszem, amikor az emberek csak úgy elcsodálkoztak, hogy nem félek a megmérettetéstől, hogy tudok valamit. Aztán kérdezgetni kezdtek, miért tanulok én hanti nyelvészetet és kultúrát. Mindig lett volna lehetőségem mást csinálni, mást választani, de én mindig maradtam. Maradtam, mert sokat megtudtam a kultúránkról, a nyelvemről. Nagyszerű emberekkel ismerkedtem meg, kutatókkal, tudósokkal, írókkal. Már az egyetemen kezdtem tudatosítani magamban a saját népem különlegességét, mindannak ellenére, hogy igyekeztem megfeledkezni arról, hogy senki a családomban nem beszél az anyanyelvén, nem ismeri népünk tradícióit. Édesanyám félig manysi félig komi, apám hanti, orosz és lengyel. Gyerekkoromtól távol tartottak az anyanyelvemtől és a kultúránktól. Ők egy elveszett nemzedék. És akkor én ki vagyok? Nem kellene léteznem? Tudom, hogy az öntudatom gyökértelen! Nem tudtam arról semmit, hogy mit jelenthet népem egyedülálló kultúrája. De én nem akartam, ilyen összezavart lenni. Végül is, én is ember vagyok. Tudni akarom a családom történetét, helyét népem és országom történelmében.
Folytattam a tanulmányaimat. Felismertem a saját különlegességem. Elég jól tanultam, mindig ösztöndíjakat nyertem, tudományos munkát végeztem, szociális munkát folytattam. Soha nem feledtem anyámat. Mindig segített nekem a tanulmányaim alatt, amit soha nem tudok majd meghálálni neki. Miért is beszélek az anyagiakról? Mert ez fontos. Amikor gazdaságilag fejlődő régiókban élsz, az egy dolog, de az egy másik, ha olajtermelő területeken. Létezik egy mítosz arról, hogy a hantik és a manysik hatalmas pénzeket kapnak, mert a kormány félelemből homokot hint a szemükbe. Mi soha semmilyen fizetséget nem kaptunk az északi szervezetektől. Itt mutatkozott meg először a hanti és manysi nép iránti gyűlölet. Nem beszélve arról, hogy a humán tudományokat is visszatartják, alacsony szinten művelik. Pontosan nem tudom, ez miből fakad, de a hanti tudósok sem értenek egyet.
A másik mítosz, hogy a hantik mind műveletlen rénvadászok. Ki kell mondani, hogy kulturális téren a képzettség igen magas a körzetben. De a hanti és manysi kulturális tevékenység szinte észlelhetetlen. S ha valami akad is, nem igazán színvonalas, noha a Nap színtársulat magas színvonalú előadásokat tert. Nincsenek nálunk értékes előadások, ünnepségek, események, de az emberek igyekeznek valamit tenni. A fő baj, hogy nincs egy reális fiatalokból álló szervezet, akik valamit tudnának tenni. A fiatalok ilyen helyekre nem járnak. Mindig csak ugyanazok az emberek. Akik persze nem sokan vannak. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nincsenek fiatalok, csak nem megy egyik napról a másikra. Ide egy csapat kell, s kell egy jó vezető, aki megérti, hogy miről van szó: a népünk kihal. Elveszik magától, a saját szervezetlenségétől, a süketnéma hivatalnokoktól.
A népszámlálás adataiból nyilvánvalóvá vált, hogy a hantik és a manysik száma nőtt. Az a pletyka járja, hogy ez csak a pénz miatt van. De talán így van. Szerintem a népünk száma csökkent. És lehet, hogy még tovább csökken majd az elveszett nemzedék? És csak a mítoszok és legendák maradnak fenn majd a hantikról s a manysikról? Ítéljenek meg minket, hogyan is élünk! De megismétlem ez csak az én véleményem, ez csak egy vélemény…

 4.       Összefoglaló kérdések a nyelvi veszélyeztetettségről

Számodra mit jelent, ha azt mondják egy nyelvről, hogy veszélyeztetett?
Tudsz példát mondani? Sorolj fel néhányat! Köthetők-e esetleg a világ valamely területeihez?
Szerinted hogyan válhat egy nyelv veszélyeztetetté?
Szerinted mi a általánosabb a világon a többnyelvűség vagy az egynyelvűség?
Hogyan veszhet el egy nyelv az egyén és hogyan a teljes beszélőközösség számára?
Szerinted összefügg-e a nyelv elvesztése az identitás elvesztésével?
Mit tehetünk a veszélyeztetett nyelvekért?